Tényleg megfigyelők lettünk menekültügyben

A menedékkérők fogadását támogató központokat állítana föl az Európai Unió a nyugat-balkáni menekült-útvonal mentén – erről tárgyaltak az EU belügyminiszterei hétfő délután, rendkívüli ülésen. Azért hívták össze soron kívül a bevándorlásügyért felelős állami minisztereket, mert az unió vezetősége, és a tanácsi elnökséget betöltő Luxemburg megkongatta a vészharangot: ha nem egyezünk meg közös cselekvésben nagyon hamar, oda a Schengen-zóna, és vele együtt az uniós állampolgárok szabad mozgása az EU-ban.

„Nagy veszélybe kerül Schengen, ha a belső határokat hosszabb időre le kell zárni” jelentette ki a találkozót vezető luxemburgi miniszter, Jean Asselborn. A határaikat lezáró tagállamok ostorozása mellett azonban elismerte:

Lehetetlen azt várni bármelyik tagállamtól, és különösen Görögországtól, hogy naponta tízezer bevándorlót fogadjon, és lefolytassa a menedékkérelmük vizsgálatát, ujjlenyomatot vegyen, meghallgassa a történetüket.

Ezért az EU-nak a menedékkérők fogadását támogató központokat kellene fölállítania Görögországtól Németországig, az unió határán kívül és belül egyaránt. Ezeknek a központoknak a fő feladata az lenne, hogy lassítsa a bevándorlók mozgását, és hogy segítse azoknak az országoknak a hatóságait, amelyeken a menedékkérők legnagyobb tömege áthalad. A gyakorlatban úgy nézne ki a működésük, hogy ujjlenyomatokat vennének le, és megindítanák a menedékkérelmek vizsgálatát.

Egyelőre nem döntöttek arról, hogy melyik EU-s ügynökség üzemeltetné a fogadóállomásokat, és ezek milyen jogalapon működhetnek az unión kívüli országokban.

Magyarországon nem lesznek menekültfogadó központok

Az nem került szóba, hogy Magyarországon is fölállítanának ilyen központokat. Egy, a tanácsülésen résztvevő forrásunk szerint hazánk már két hete kikerült a megbeszélések homlokteréből.

A miniszterek nagyon jól hallották, amikor Orbán Viktor azt mondta a menekültügyben szervezett október végi csúcstalálkozón, hogy ő csak megfigyelőként érkezett

– mondta egy, a tanácsülésen résztvevő forrásunk.

Pintér Sándor szereplésén nem sok múlhatott a hétfői megbeszélésen, ugyanis erről így nyilatkozott a neve elhallgatását kérő résztvevő: „Felszólalt a magyar miniszter is, de nem értettem, hogy mit mondott, mert nem volt rajtam a tolmácsgép.”

Több embert kell visszaküldeni

„A tagállamoknak az Európai Bizottság és a Frontex (az EU-s határvédelmi ügynökség) támogatásával jelentősen emelnie kell a kiutasítási rátát” – áll a Tanács hétfői konklúziójában. A bevándorlók elrettentésén is többet kellene dolgoznia a hatóságoknak. A miniszterek sürgősen kidolgoznának egy közös „tájékoztatási stratégiát”, amely

• elrettentené a bevándorlókat az utazástól
• elmagyarázná az EU-s befogadási szabályokat, különösen azt a kitételt, hogy a menedékkérőknek nem áll jogában megválasztani, hogy melyik uniós országban bírálják el a kérelmüket
• megfenyegetné az embercsempészeket, hogy durva büntetésre számíthatnak, ha folytatják az üzelmeiket.

A Tanács hétfőn arra is emlékeztette a tagállamokat, hogy a menedékkérelmek minél hatékonyabb elbírálása érdekében – végső esetben – kényszerítő intézkedésekhez is folyamodhatnak a bevándorlókkal szemben. Vagyis akár őrizetbe is vehetik őket arra az időszakra, amíg a kérelmüket elbírálják.