Minden a párizsi támadásról szól Brüsszelben

Franciaország november 17-én hivatalosan is kérte, hogy aktiválják az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikke 7. bekezdésének alkalmazását. Eszerint „egy tagállam felségterületét érő fegyveres támadás esetén a többi tagállamnak kötelessége minden tőle telhető segítséget és támogatást megadni”.

Ez volt az első ilyen kérés az EU történetében, hogy valaki élt volna a 2011-ben bevezetett lehetőséggel, és a tagállamok egyhangúlag támogatták. Az EU-nak van egy másik, terrortámadásokra alkalmas mechanizmusa is, de Párizs nem ezt használta, hogy jelezze, katonai támadásként értelmezi a múlt heti merényleteket.

Nem jelent uniós hadműveletet

Az alapszerződési cikk megfogalmazása hasonló az Észak-atlanti Szövetség (NATO) közös védelméhez, de nem jelenti azt, hogy az EU katonai műveletet indít (már csak azért sem, mert vannak semleges uniós tagállamok, és az alapszerződés szövege is elismeri, hogy ezt tiszteletben tartják). A jelek szerint

„Ez egy nagyon fontos politikai tett” – foglalta össze Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter, igazából mit jelent a lépés. „Lehetővé teszi nekünk a szükséges kétoldalú tárgyalásokat és az elengedhetetlen koordinációt, hogy ezeket az kötelezettségvállalásokat tettekké formájuk” – mondta. Vagyis egyenként egyeztetnek a tagállamokkal arról, miben tudnak segíteni. Mindenki a saját védelem- és külpolitikája szellemében tehet hozzájárulást, tisztázta Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. A francia védelmi miniszter szerint az Iszlám Állam elleni szíriai és iraki vagy más műveleteikhez várnak támogatást.

Elnézi az EU a francia túlköltekezést

A franciák egy sor új biztonsági intézkedést jelentettek be, például 8500 rendőrt vennének fel. A probléma, hogy már így is hosszú ideje küszködnek az EU által engedélyezett három százalékos költségvetési hiány betartásával. Manuel Valls miniszterelnök ezúttal kerek-perec közölte, hogy nem fogják teljesíteni ezt az iránycélt. „Az állampolgárok biztonsága abszolút elsődleges és az Európai Bizottság megértést fog mutatni” – jelezte Pierre Moscovici – a francia – uniós pénzügyi biztos, hogy figyelembe veszik a terrortámadás miatti helyzetet és nem fogják emiatt büntetni Párizst. A Bizottság keddi előrejelzése alapján egyébként Franciaország eleve nem tudta volna tartani a szabályokat 2017-ig megszorítások nélkül.

Belgium és Olaszország a menekültek miatt kért elnéző bánásmódot, de ezt csak utóbbinál látták indokoltnak. Nem küldték vissza egyetlen euróövezeti tagállam költségvetését sem a tervezőasztalra.