Párizsi klímacsúcs: haladnak, de a java még hátravan

A fejlődő országok több pénzt akarnak, a fejlettek komolyabb széndioxid-csökkentési vállalásokat a párizsi klímacsúcson. 

A franciák sokkal profibban szervezik az eseményt, mint 2009-ben a dánok tették. Annak idején Koppenhágában a világ országai az ENSZ égisze alatt sikertelenül próbálkoztak hasonló lendülettel egy egész világra kiterjedő, kötelező érvényű klímamegállapodást tető alá hozni. Ilyenkor félidőben ott egy 400 oldalas szövegmonstrummal viaskodtak a delegáltak.

Jó helyszín, jó kaja, jó hangulat

Idén mind a diplomáciai szervezésre, mind a résztvevők ellátására különösen sok figyelmet fordítottak a franciák. A temérdek segítőtől, hosztesztől és szervezőtől kezdve a jobb hangulatot biztosító szórt fényforrásokon át a könnyű étkezésekig és a lehetőség szerinti megfelelő pihenésig igyekeznek odafigyelni a részletekre.

A két héten át szinte megállás nélkül zajló tárgyalások alatt a résztvevők naponta átlagosan 3-4 órát alszanak. Igaz, a félidei vasárnap szabad volt, de ezt a hírek szerint sokan így is informális megbeszélésekkel töltöttek.

Eddig hatékony a szájkarate-tollbamondás

Időben elkészült a klímamegállapodás szövegtervezetének első verziója a hétvégén, miután 195 ország szakértői, diplomatái és politikusai rojtosra beszélgették a szájukat. Sőt, a legendás francia diplomácia ezúttal az „informális informális” megbeszélések fogalmát is bevetette, hogy elősegítse a kis országcsoportok egyezkedését a szöveg akár csak egyetlen bekezdésének finomítására.

Az ötven oldalas korábbi verziót egy 21 oldalas szövegtervezetre faragták le, de ez továbbra is hemzseg a zárójeles (vitatott/opciós) részletektől. Ennek ellenére a csúcsot levezető francia elnökség reményei szerint a szöveg jó alap és kellően konkrét ahhoz, hogy megállapodásra jussanak az államok a most pénteki határidőre.

Ami biztos, hogy továbbra sem dőlt el a legfontosabb kérdés, azaz hogy mekkora célt tűzzenek ki az átlaghőmérséklet maximális növekedésére. A mostani állás alapján

A nemzetközi megállapodások sajátossága, hogy amíg nincs mindenről alku, addig semmiről sincs, így a mostani szöveg csak egy keret arra, hogy ezen belül az országok és csoportjaik megállapodásokat kössenek egymással.

Pénz, kalkuláció, politika

A múlt heti állam- és kormányfői nyitóülés után, hétfőn összeült miniszteri szintű tárgyalódelegációknak a héten az a feladata, hogy a zárójeles részekből adódó vitákat lezárják.

A fejlődő országok leginkább a nekik nyújtott pénzügyi segítséghez közik a szöveg elfogadását, így ezen tovább javítani. Cserébe a fejlettek további vállalásokat látnának a tárgyalóasztalnál.

A pénz körüli huzakodás lényege, hogy a fejlődők szerint nem elég a Koppenhágában kitalált, 2020-ra évi százmilliárd dolláros kormányzati és magántőke-támogatás, amely a világgazdaság széndioxid-kibocsátását csökkentené. Külön vita megy arról, hogyan számoljanak a fejlődők szerint már korábban kiosztott pénzekkel. Végül a fejlettek országok egy csoportja azt szeretné, hogy néhány fejlődő és fejlett között nagy állam is (önkéntes alapon) beszálljon a fejlődők finanszírozásába.

Ennek ellenére Liz Gallagher, a befolyásos E3G klíma- és energetikai nonprofit szervezet elemzője a BBC-nek azt mondta, szerinte

India például a vártnál nyitottabban tárgyal, de Szaúd-Arábia több kérdésben is megakasztja az egyezkedést, így semmiképp nem akarják, a 1,5 fokos cél bekerülését a szövegbe, amelyet velük szemben erős országok egy nagy csoportja támogatna.

Kína és más ázsiai államok azt az elgondolást sem nyelik le könnyen a szövegben, hogy ötévente felülvizsgálnák a célokat és a korábbiaknál csak ambiciózusabbakat fogadhatna el az ENSZ.

Van remény

Örömteli, hogy éppen a csúcson jelentették be kutatók: idén volt az első év, hogy

Ez mindenekelőtt a csökkenő kínai szénégetés és világszerte a megújulók gyors térhódításának köszönhető.

Egyes elemzők szerint ez már előrejelzi, hogy a gazdasági növekedés és a kibocsátás-csökkentés lehetséges egymás mellett, cáfolva azokat, akik pénzügyi érvekkel ellenzik a klímaváltozás elleni küzdelmet. A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy a megtorpanás átmeneti lehet, ha a fejlődő országok gazdaságai ismét nagyobb növekedések indulnak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!