Párizsi klímacsúcs: haladnak, de a java még hátravan

2015.12.08. 14:22 Módosítva: 2015.12.08. 14:51
Félidőben nem néz ki reménytelennek az ENSZ párizsi klímacsúcsa, de alapvető kérdésekben továbbra sincs alku.

A fejlődő országok több pénzt akarnak, a fejlettek komolyabb széndioxid-csökkentési vállalásokat a párizsi klímacsúcson. 

A franciák sokkal profibban szervezik az eseményt, mint 2009-ben a dánok tették. Annak idején Koppenhágában a világ országai az ENSZ égisze alatt sikertelenül próbálkoztak hasonló lendülettel egy egész világra kiterjedő, kötelező érvényű klímamegállapodást tető alá hozni. Ilyenkor félidőben ott egy 400 oldalas szövegmonstrummal viaskodtak a delegáltak.

Jó helyszín, jó kaja, jó hangulat

Idén mind a diplomáciai szervezésre, mind a résztvevők ellátására különösen sok figyelmet fordítottak a franciák. A temérdek segítőtől, hosztesztől és szervezőtől kezdve a jobb hangulatot biztosító szórt fényforrásokon át a könnyű étkezésekig és a lehetőség szerinti megfelelő pihenésig igyekeznek odafigyelni a részletekre.

A két héten át szinte megállás nélkül zajló tárgyalások alatt a résztvevők naponta átlagosan 3-4 órát alszanak. Igaz, a félidei vasárnap szabad volt, de ezt a hírek szerint sokan így is informális megbeszélésekkel töltöttek.

Eddig hatékony a szájkarate-tollbamondás

Időben elkészült a klímamegállapodás szövegtervezetének első verziója a hétvégén, miután 195 ország szakértői, diplomatái és politikusai rojtosra beszélgették a szájukat. Sőt, a legendás francia diplomácia ezúttal az „informális informális” megbeszélések fogalmát is bevetette, hogy elősegítse a kis országcsoportok egyezkedését a szöveg akár csak egyetlen bekezdésének finomítására.

Az Indexet kiadó Cemp csoport csatlakozott az Élőbolygónk  kampányhoz!

Az ötven oldalas korábbi verziót egy 21 oldalas szövegtervezetre faragták le, de ez továbbra is hemzseg a zárójeles (vitatott/opciós) részletektől. Ennek ellenére a csúcsot levezető francia elnökség reményei szerint a szöveg jó alap és kellően konkrét ahhoz, hogy megállapodásra jussanak az államok a most pénteki határidőre.

Ami biztos, hogy továbbra sem dőlt el a legfontosabb kérdés, azaz hogy mekkora célt tűzzenek ki az átlaghőmérséklet maximális növekedésére. A mostani állás alapján

1,5, 2 vagy – az országok jelenlegi üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési vállalásai alapján legreálisabb – 2,7 Celsius fok kerülhet a szövegbe.

A nemzetközi megállapodások sajátossága, hogy amíg nincs mindenről alku, addig semmiről sincs, így a mostani szöveg csak egy keret arra, hogy ezen belül az országok és csoportjaik megállapodásokat kössenek egymással.

Pénz, kalkuláció, politika

A múlt heti állam- és kormányfői nyitóülés után, hétfőn összeült miniszteri szintű tárgyalódelegációknak a héten az a feladata, hogy a zárójeles részekből adódó vitákat lezárják.

A fejlődő országok leginkább a nekik nyújtott pénzügyi segítséghez közik a szöveg elfogadását, így ezen tovább javítani. Cserébe a fejlettek további vállalásokat látnának a tárgyalóasztalnál.

A pénz körüli huzakodás lényege, hogy a fejlődők szerint nem elég a Koppenhágában kitalált, 2020-ra évi százmilliárd dolláros kormányzati és magántőke-támogatás, amely a világgazdaság széndioxid-kibocsátását csökkentené. Külön vita megy arról, hogyan számoljanak a fejlődők szerint már korábban kiosztott pénzekkel. Végül a fejlettek országok egy csoportja azt szeretné, hogy néhány fejlődő és fejlett között nagy állam is (önkéntes alapon) beszálljon a fejlődők finanszírozásába.

Ennek ellenére Liz Gallagher, a befolyásos E3G klíma- és energetikai nonprofit szervezet elemzője a BBC-nek azt mondta, szerinte

egyre kevésbé jellemző a hagyományos észak-déli ellentét.

India például a vártnál nyitottabban tárgyal, de Szaúd-Arábia több kérdésben is megakasztja az egyezkedést, így semmiképp nem akarják, a 1,5 fokos cél bekerülését a szövegbe, amelyet velük szemben erős országok egy nagy csoportja támogatna.

Kína és más ázsiai államok azt az elgondolást sem nyelik le könnyen a szövegben, hogy ötévente felülvizsgálnák a célokat és a korábbiaknál csak ambiciózusabbakat fogadhatna el az ENSZ.

Van remény

Örömteli, hogy éppen a csúcson jelentették be kutatók: idén volt az első év, hogy

az előző évhez képest nem nőtt a Föld üvegházhatású gázkibocsátása, miközben bővült a világgazdaság.

Ez mindenekelőtt a csökkenő kínai szénégetés és világszerte a megújulók gyors térhódításának köszönhető.

Egyes elemzők szerint ez már előrejelzi, hogy a gazdasági növekedés és a kibocsátás-csökkentés lehetséges egymás mellett, cáfolva azokat, akik pénzügyi érvekkel ellenzik a klímaváltozás elleni küzdelmet. A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy a megtorpanás átmeneti lehet, ha a fejlődő országok gazdaságai ismét nagyobb növekedések indulnak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!