Összefog az EU a kibertámadások ellen

További Eurologus cikkek

Milliárdos károkat okozhatnak a hackerek, csak európai szinten lehet hatékonyan védekezni.

Megállapodtak az európai országok az alapvető szolgáltatások informatikai támadásokkal szembeni védelméről. A jogszabálytól nem csak egyszerűen azt várják, hogy erősítse az alapvető infrastruktúra, például az energia, víz és közlekedési hálózat biztonságát. A digitális gazdaság fejlődését is felpörgetnék vele, ami az Európai Bizottság szerint az elmúlt öt év gazdasági növekedésének ötödéért felelt az EU-ban.

Sok pénz forog kockán

Egy 2012-es felmérés alapján

egy év alatt a nagy cégek 93 százalékát, a kisebbeknek pedig háromnegyedét érte valamilyen támadás az interneten keresztül.

Sunyi hadviseléshez ideális

Irán esete bizonyítja, hogy számolni kell a problémával: az ottani erőművekben a német Siemens ipari felügyeleti rendszerét fertőzte meg évekkel ezelőtt a Stuxnet vírus. A program mögött többen az amerikai és izraeli kormányt sejtik, amelyek így tettek keresztbe az iráni nukleáris programnak. Hasonló példa a szinte pont egy éve kitört Sony-ügy, bár itt nem az atombomba kifejlesztése volt a tét, csak Észak-Korea hisztizett be egy film miatt, amiben kinyírják Kim Dzsongunt. Cserébe hekkerek hozták nyilvánosságra a cég belső levelezését. Uniós tagállam is kapott már az informatikai hadviselésből. Észtországot 2007-ben vették digitális ostrom alá az oroszok, miután eltávolították a szovjet emlékművet Tallinn főteréről.

A behatolások miatt például többször is lebénult az egyik legnagyobb internetes kereskedelemmel foglalkozó cég, az Amazon piaca, 2010-ben pedig kétmilliárd eurót (több mint 600 milliárd forintot) próbáltak csalók elemelni több ország bankjából különböző rosszindulatú programokkal. Közvetlenül az EU-t is érte hasonló támadás: 2011-ben a szén-dioxid piacát vették be hekkerek.

A Facebook megúszta, a Google nem

A készülő irányelv bizonyos kritikus ágazatokban, így a fent említett hálózatos infrastruktúrák mellett az egészségügyben és a pénzügyi ágazatban is kötelezően előírja a cégeknek az internetes behatolások elleni védekezést. Ha ennek ellenére mégis feltörnék a vállalatok rendszereit és annak komoly következményei lennének, értesíteni kell majd a nemzeti hatóságokat. Az információt a többi tagállammal is megosztanák, illetve a hatóságok azt várják, hogy az átláthatósági szabály még nagyobb elővigyázatosságra készteti a cégeket.

A javaslat egyik legvitatottabb pontja szerint az internetes kereskedelmi vállalatoknak, az online keresőprogramoknak és felhő alapú szolgáltatásoknak is jelentenie kell a helyi hatóságoknak a komoly támadásokat. Az Európai Parlament szerette volna mentesíteni őket a jogszabály alól, de végül csak a közösségi hálózatok és a fizetési szolgáltatások kaptak kivételt.

Beindul a nemzeti együttműködés

Cserébe a tagállamok annyit engedtek, hogy most már – legalábbis az irányelv szerint – együtt kell működniük egymással az informatikai védelem terén. Nem hivatalosan korábban is volt példa erre, de most formába öntenék és megerősítenék a folyamatot.

Első látásra elég alapvetőnek tűnik, hogy az EU tagállamai közös megoldásokban gondolkodjanak, de elég kényes az ügy. A nemzetvédelem a tagállamok dolga, az EU-nak nincs ilyen téren jogi kompetenciája.

A tagállamoknak olyan csapatokat is össze kell állítania, amelyek kezelni tudják a támadásokat és a kockázatokat, és ezeket is uniós hálózatba szervezik.

A tagállamokat képviselő Tanács soros, luxemburgi elnökségétől elégedetten nyugtázták a végső alkut.

Lehetővé teszi a szükséges együttműködést anélkül, hogy a tagállamokat a nemzetbiztonságukat illetően túl sok terület feladására kényszerítené

– nyilatkozta egy forrás a Politicónak.

Az irányelv európai parlamenti felelőse, Andreas Schwab szerint egy értelmes megoldás született, ami később is minta lehet.

A két társ-döntéshozó testület várhatóan december 17-18-án hivatalosan is áment mond a kibervédelmi jogszabályra, így az jövő év elején életbe léphet.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!