Vízummentességet adna a koszovóiaknak a magyar kormány

További Eurologus cikkek

A koszovói külügyminiszter szerint ettől nem fognak tömegek megindulni, annak ellenére sem, hogy év elején épp onnan jött a legtöbb migráns.

A kormány migrációellenes politikájának fényében elsőre meglepő kijelentést tett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Mihamarabb meg kell szüntetni azt a teljesen ésszerűtlen helyzetet, hogy Koszovó az utolsó vízumkötelezett ország a térségben

– nyilatkozta, miután koszovói kollégájával találkozott. Szerinte az ország sokat tett azért, hogy jövőre lezárják az uniós vízumliberalizációs folyamatot és megkapják a mentességet.

Már megfékezték az áradatot

A kérdés azért lehet kényes, mert év elején a Magyarországra érkező migránsok között még a koszovóiak voltak a legtöbben. A kivándorlási hullám viszonylag gyorsan elült, és pontosan ezzel érvelt Hashim Thaçi külügyminiszter, korábbi miniszterelnök is a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában.

Szerinte az embercsempészek sokakat megtévesztettek, de a kormány első lépésként elmagyarázta a koszovóiaknak a helyzetet. Nagyon sikeresek voltak a kivándorlás leállításában, azóta már visszafelé áramlanak az emberek. Őket visszafogadják és integrálják a társadalomba, és más térségbeli országokból sem indult tömeg a vízummentesség megadása után, így az év eleji migrációnak nem szabad befolyásolnia az EU-t.

Gerillavezérből miniszterelnök

Hashim Thaçi kulcsszerepet játszott abban, hogy létrejött : a Koszovói Felszabadítási Szervezet (UÇK) vezetője volt, amely a szerbekkel szemben az ország függetlenségért harcolt. Nagyon kemény vádak keringenek ebből az időszakból (többek között szervkereskedelemmel gyanúsították meg az UÇK fejét), de a céljukat végül elérték. Hashim Thaçi lett Koszovó első kormányfője 2008 és 2014 között.

Különben jön Moszkva és az Iszlám Állam

Hashim Thaçi geopolitikai érveket is bedobott: ha nem menetelhetnek tovább az euroatlanti úton, az EU nem lesz többé szimpatikus a koszovóiaknak, és

vákuum jön létre, amit Oroszország és a radikálisok használhatnak ki.

Szijjártó Péter szintén arra figyelmeztetett, hogy az Iszlám Állam európai térhódítási törekvéseiben fontos állomásként tekint a Nyugat-Balkánra.

Hashim Thaçi mindenesetre igyekezett kiemelni azokat az intézkedéseket, amelyekkel akadályozzák, hogy az iszlám többségű ország a terrorszervezet európai hídfőállásává váljon. Egy tavalyi törvény alapján például súlyos börtönbüntetésre számíthat, aki Szíriába vagy más konfliktusövezetbe megy harcolni a szélsőségesek oldalán. Felléptek a radikális hitszónokok ellen, és beszálltak az Iszlám Állam elleni koalícióba.

Győztek a gazdasági érdekek

Magyarország Koszovó iránti lelkesedésének a térség stabilizálása mellett prózai oka is van: külgazdasági szempontból hagyományosan fontos a régió. Szijjártó Péter is ezt hangoztatta a külügyminiszteri találkozó után, ahol együttműködési megállapodást kötöttek és egy vegyes bizottság létrehozását is elhatározták a vállalati együttműködés segítésére.

Nem ismeri el mindenki államként

Hashim Thaçi megerősítette, hogy Koszovó európai uniós tag szeretne lenni, de ehhez még hosszú út vezet. Idén októberben írták alá az első megállapodásukat az EU-val. Ez a társulási egyezmény fontos mérföldkő, de a Szerbiával és az országban maradt szerbekkel való kiegyezés volt a feltétele, amit az ellenzék hevesen (többek között parlamenti könnygázhajigálással) ellenez. Ráadásul a térséghez képest eléggé le vannak maradva az európai integrációban. Szerbia például már tagjelölt.

Az egyik fő akadály, hogy Koszovó nem teljes jogú tagja az ENSZ-nek, ami fontos lépés az önálló állammá válás útján. A 28 uniós tagállamból öt nem ismeri el, köztük Románia és Szlovákia, a saját magyar kisebbségük miatt.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!