Az Európai Parlament aggódik a magyar jogállamiság miatt
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Huszonhét évet élt szökésben egy pedofil cserkészvezető, több mint 97 vádpontban találták bűnösnek
- A boszniai rendőrség elfogatóparancsot adott ki Milorad Dodik ellen
- Miért szántja be Donald Trump az amerikai Oktatási Minisztériumot?
- Kövér László: Magyarország osztozik Észak-Macedónia gyászában és fájdalmában
- Meghalt egy mentőautó sofőrje, aki a diszkótűz áldozatait szállította
- Szijjártó Péter: Brüsszel odadobná a kárpátaljai magyar közösséget áldozatnak Ukrajnáért
- Robert Fico: Szlovákia soha nem fogja támogatni az Európai Unió Magyarország elleni szankcióit
- Az AstraZeneca akár 1 milliárd doollárt is fizethet egy belga biotechnikai cégért
- Bizalomvesztés miatt Netanjahu leváltaná a Sin Bet vezetőjét
- Sokkoló videó: megkopasztották a Donald Trump által deportált bandatagokat El Salvadorban
A 327 szavazattal, 293 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament (EP) ismét felszólította az EU ellenőrző szervét, az Európai Bizottságot, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárását” – áll az EP szerdai sajtóközleményében.
Vera Jourová EU-biztos december elején arról beszélt, hogy a Bizottság nem lát a magyar demokráciát, jogállamiságot és alapjogok érvényesülését fenyegető rendszerszintű veszélyt annak ellenére, hogy számos jogsértési eljárás jelenleg is folyamatban van.
Az európai parlamenti képviselők többsége szerint viszont ez a „megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, az ismétlődő mintákat és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását”. A Bizottságnak azt kellene vizsgálnia, hogy ezek együtt rontották-e a demokrácia állapotát. Bizottsági fellépés hiányában hasonló jelenségek már más tagállamokban is megjelentek, teszi hozzá a szerdán elfogadott szöveg.
Mi is a baj?
Az Európai Parlament a következő területeken talált kivetnivalót a közelmúlt magyar kormányzati munkájában:
- a magyar szabályok „indokolatlanul kriminalizálták a menekülteket, migránsokat és menedékkérőket”,
- a kormány idegengyűlölő retorikája, amely a kommunikációs kampányok és nemzeti konzultációk révén a migránsokat társadalmi problémákhoz vagy biztonsági kockázatokhoz kapcsolja, ezáltal még problematikusabbá téve az integrációt”,
- a véleménynyilvánítás szabadsága, így a tudományos élet szabadsága,
- a civil szervezetek tevékenységének korlátozása és akadályozása,
- a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák, a zsidók és az LMBTI-személyek – jogai,
- az alkotmányos rendszer működése,
- az igazságszolgáltatás és egyéb intézmények függetlensége,
- a korrupcióra és összeférhetetlenségre utaló számos aggasztó jelenség.
Bosszú a kvóták elutasítása miatt
A Fidesz európai parlamenti delegációja a liberálisok, a szocialisták, a kommunisták és a zöldek bosszúhadjáratként értelmezi a határozatot, amelyben Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője kulcsszerepet vállalt a határozat egyik szerzőjeként.
„Az elmúlt napokban világossá vált, hogy egy összehangolt kampány folyik hazánk ellen: az Európai Bizottság támogatta a Magyarország elleni aláírásgyűjtést és több ügyben kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Nyilvánvaló, hogy e mögött valójában Magyarország bevándorláspolitikájának elutasítása áll. Hazánk ennek ellenére ellenzi a kötelező bevándorlási kvótát, mert a hatályos uniós szerződések alapján jogtalan; mert nem csökkenti, hanem fokozza a bevándorlást; és mert veszélyes, hiszen növeli a terrorveszélyt, a bűnözést, illetve veszélyezteti a kulturális identitásunkat” – írják közleményükben.
Orbán egy veszélyes vírus
Ujhelyi István (MSZP) tartózkodott a szavazáson. Habár a négy képviselőcsoport által közösen megfogalmazott javaslat minden megállapítását helyesnek és pontosnak tartja, nem tud olyan kezdeményezést támogatni, amely „Orbán Viktor bűnei miatt egész Magyarországot bünteti” – nyilatkozta.

„Ha csak egy újabb fenyegető határozat születik az Európai Parlamentben, azt Orbán és a tenyeréből etetett közmédia ismét az ország »megtámadásaként« fogja bemutatni. Ezzel pedig csak erősödne a populista rezsim” – vélekedett a szocialista politikus, aki Orbán Viktort egy veszélyes vírusnak nevezte, amely egyre súlyosabban fertőzi meg Magyarország után egész Európát is.
A lényeget kiszavazták a szövegből
A határozat szövegéből azonban végül kihúzták azt a pontot, amely kimondja, hogy a magyar intézkedések összessége rendszerszintű veszélyt jelent a jogállamiságra, és hogy adottak feltételek ahhoz, hogy a Bizottság alapos vizsgálatot folytasson Magyarországon, akár az EU-szerződés „hetes cikk” szerinti eljárása alapján is. Három szavazaton múlt, hogy ez a kitétel nem került a határozatba.
Azt a részt is törölték – mindössze kilenc szavazattal – amelyben az EP üdvözli a hetes cikk életbe léptetését sürgető európai polgári kezdeményezést, és arra kéri a Parlament emberi jogi bizottságát, hogy újból tűzze napirendjére a kérdést. A szociáldemokrata képviselők közül egyedül Szanyi Tibor (MSZP) szavazott nemmel erre a pontra, tizennyolc frakciótársa pedig tartózkodott.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon