Az EU-nál győzte le a magyar szexmilliárdos a NAV-ot

További Eurologus cikkek

Az uniós bíróság úgy döntött, önmagában nem utal a magyar adószabályok kijátászására az, ami a NAV szerint igen.

Az Európai Bíróság az erotikus oldalakkal Magyarország egyik leggazdagabb emberévé váló Gattyán György vállalatának adott igazat a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szemben.

21 milliárdos tét

A Gattyán György tulajdonában lévő cégcsoport egyik tagja, a WebMindLicenses Kft. (WML) egy Lalib nevű portugál cégnek adta bérbe a livejasmin.com erotikus weboldal know-how-ját (azaz az oldal létrehozásához, működtetéséhez szükséges ismereteket), így az ottani szabályok miatt jóval kevesebb adót kellett fizetnie.

Hogyan mondják jogászul, hogy szexvideóchat?

A határozat szövege szerint a livejasmin.com „a világ különböző pontjain tartózkodó természetes személyek között létrejövő valós idejű, erotikus jellegű, interaktív audiovizuális szolgáltatásokat nyújt”. Az Alexa.com adatai alapján a világ harmadik leglátogatottabb felnőtt oldala. Gattyán György tavaly – 174 milliárdosra taksált vagyonával – a leggazdagabb magyar ember volt a Forbes rangsorában.

A NAV szerint a két társaság közötti szerződés célja csak a magyar adójogszabályok kijátszása volt és a know-how hasznosításáról ténylegesen továbbra is Gattyán György döntött. A magyar adóhivatal azt akarta, hogy fizessenek (a különbözettel, a bírsággal és a késedelmi pótlékkal együtt) több mint 21 milliárd forintot.

A cég perre ment. A magyar bíróság az uniós törvényszékhez fordult, hogy megállapítsa, az uniós alapszabadságok és az EU áfa-irányelve szempontjából hogyan kell megítélni a szerződést.

Önmagában nem visszaélés

Az Európai Unió Bírósága arra jutott, hogy a know-how átvitele Magyarországról az alacsonyabb adót alkalmazó portugál Madeirára önmagában nem visszaélés. Akkor lenne az, ha az egész csak annyit leplezne, hogy az érintett szolgáltatást valójában a WML nyújtotta Magyarországról.

Önmagában az, hogy a szerződést egy olyan tagállamban letelepedett társasággal kötötték meg, ahol alacsonyabb az áfa,

további körülmények hiányában nem tekinthető visszaélésszerű gyakorlatnak.

– áll a határozatban.

Az a körülmény, hogy a WML vezető tisztségviselője és egyedüli tagja a szóban forgó know-how megalkotója volt, hogy e személy befolyást vagy irányítást gyakorolt e know-how fejlesztésére és hasznosítására, önmagukban nem tűnnek döntő jelentőségűnek

– mondta ki az Európai Bíróság. Az alapján sem lehet megállapítani, hogy teljesen mesterséges megállapodásról van szó, hogy az említett szolgáltatások nyújtásához szükséges pénzügyi tranzakciók, személyi állomány és technikai eszközök kezelését alvállalkozók végezték. Azokból az okokból sem lehet önmagában ilyesmit feltételezni, amelyek a bérbe adásra késztették a WML-t ahelyett, hogy azt maga hasznosította volna.

Inkább olyan objektív körülményeket kell figyelembe venni, mint a Lalib „üzlethelyiségek, személyzet és berendezési tárgyak formájában megnyilvánuló fizikai jelenléte”. Azaz tökmindegy, hogy miért csinálták az egészet vagy hogy bevontak-e alvállalkozókat, amíg a portugál cégnek vannak alkalmazottai és rendes telephelye.

A másik kérdést visszapasszolták

Az ügy másik kérdése az volt, ellentétes-e az uniós joggal, hogy az adóhatóság egy párhuzamosan folyó és még le nem zárt büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékokat használjon fel. Az uniós bírák visszadobta ezt a labdát a magyar kollégáiknak.

A távközlési rendszerek útján való kommunikáció lehallgatása, valamint az elektronikus levelezés lefoglalása, amelyet a WML-lel szemben alkalmaztak, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog gyakorlásába történő beavatkozásnak minősül.

Az ilyen akciókat jogszabálynak kell előírnia és az arányosság elvének tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a jelen ügyben teljesültek-e ezek a követelmények, és hogy az ilyen eszközökkel beszerzett bizonyítékok adóhatóság által történt felhasználását jogszabály írta-e elő, és az szükségesnek bizonyult-e.

Arról is meg kell győződni, hogy a WML-nek lehetősége volt-e hozzáférni e bizonyítékokhoz, és hogy meghallgassák ezekkel kapcsolatban.

Ha a magyar bíróság azt állapítja meg, hogy a fentiek nem teljesültek, vagy nem jogosultak a vizsgálat lefolytatására, a bizonyítékokat ki kell zárni, a megtámadott határozatot pedig – ha emiatt megalapozatlanná válik – hatályon kívül kell helyezni.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!