Az európai posták a bolondját járatják velünk

2015.12.25. 09:47 Módosítva: 2015-12-25 14:34:44
Nem érti, mitől olyan nagy a postaköltség, ha külföldről rendel ajándékot? Ne aggódjon, Brüsszelben sem értik, ezért ráengedtek egy csapat kutatót a témára. Kiderült, hogy az árnak nem sok köze van ahhoz, milyen messziről rendelünk.

Az Európai Bizottságnak feltűnt, hogy azért nem rendelnek az emberek más uniós országokból az interneten, mert indokolatlanul horribilis a postaköltség. Senkinek nincs kedve egy négyezer forintos pendrive-ot Németországból megrendelni, ha a szállítás 6000 forintba kerül. Ez az egyik dolog, ami taccsra vágja az egységes uniós piacról szövögetett brüsszeli álmokat, és úgy tűnik, jövő tavaszra tenni szeretnének ellene.

Egy levelet átlagosan 324 százalékkal drágábban küldhetünk külföldre, mint belföldre, egy csomagot pedig 471 százalékkal drágábban. Ráadásul teljesen logikátlannak tűnik az árazás. Ugyanazt a kétkilós csomagot 24,21 euróért viszik el Lengyelországba, de visszahozni már csak 14,53 euróba kerül.

Magyarországról drágább Lengyelországba csomagot küldeni, mint vissza.
Magyarországról drágább Lengyelországba csomagot küldeni, mint vissza.
Grafika: Európai Bizottság

Ha Belgiumból szeretnénk Spanyolországba föladni ugyanezt a csomagot, 26,10 eurót kell leperkálnunk. Ha a határ közelében lakunk, jobban járunk, ha elvonatozunk az első hollandiai postára, ahol feleannyiért megússzuk az ügyletet. Madridból azonban ne számítsunk nehéz viszontajándékra: ugyanekkora tömegű csomagot majdnem 33 euróért szállítanak onnan a Benelux országokba.

Hollandiából feleannyiba kerül föladni ugyanazt a csomagot Spanyolországba, mint Belgiumból.
Hollandiából feleannyiba kerül föladni ugyanazt a csomagot Spanyolországba, mint Belgiumból.
Grafika: Európai Bizottság

A brüsszeli Saint-Louis Egyetem kutatói az Európai Bizottság megbízására utánanéztek (pdf), hogy mi ez az őrület. Ökonometriai számításokat végeztek egy rakás olyan változóra, amelyről feltételezték, hogy befolyásolhatja az árazást, és arra jutottak, hogy nem attól függ a postaköltség, hogy milyen messziről rendelünk valamit.

Az szórja szét az árakat, hogy mindegyik országnak saját postaszolgálatai vannak, amelyek a saját piaci viszonyaik, és a már kialakult nemzetközi kapcsolataik alapján szabják meg az árakat, nem a tényleges szállítási költség alapján. Hogy pontosan hogyan, arra a modell nem adott egyértelmű magyarázatot, de amikor összehasonlították a belföldi és határon túli csomagforgalom árait, rájöttek pár dologra:

  • Ha olyan tagállamból rendelünk, ahonnan egyébként is jelentős az online árubehozatal a saját országunkba, a méretgazdaságosság miatt a levélszállítás olcsóbb.
  • Ugyanezen oknál fogva a nagy, egymáshoz jól kapcsolódó levelezési piacok egymás között alacsonyabb árakat szabnak a határon túli küldeményekre. Ez Nyugat-Európában működik így.
  • A „perifériára” szorult piacokon viszont minden drágább. Portugáliát, Lettországot, Litvániát, Görögországot, Bulgáriát, Romániát és Horvátországot sorolták ide. Különösen egymás közötti küldemények kerülnek sokba, kivéve, ha a szomszédos országok kedvezményeket biztosítanak egymásnak, mint Lettország és Litvánia.
  • Ahol egy nemzeti postának más országban is működnek kihelyezett szolgálatai, ott jelentősen csökkennek az árak: Nagy-Britannia és Franciaország között találtak kiugró olcsóságot a kutatók.
  • Azokból az országokból, ahol a belföldi küldemények munkaköltsége is magas, nem kerül sokkal többe külföldre föladni egy csomagot. Az viszont, hogy egy magasabb munkaköltségű országba küldünk valamit, nem drágítja a tranzakciót.
  • Onnan is olcsóbb feladni egy csomagot, legalábbis a helyi árakhoz képest, ahol már piaci alapra állították, liberalizálták a postaszolgáltatást.

Ezzel még olyan nagyon az Európai Bizottság sem lett okosabb, ezért úgy döntöttek, hogy az uniónak a jövőben „nagyobb átláthatóságot” kell megkövetelnie a postáktól. Jövő tavasszal állnak elő egy jogszabálycsomaggal, ami középtávon talán rendet vághat a káoszban, és pár éven belül olcsóbban rendelhetünk az interneten.