Kormánykritizáló elnökséget hozott az új év az EU-nak

2016.01.08. 06:26
Fontos változásokkal indul 2016-nak az Európai Unió. Örülhetnek az euróövezet adófizetői, szomorkodhat Putyin és a magyar kormányt is izzaszthatja az EU új soros elnöke.

Január 1-jén Brüsszel magához húzta a legnagyobb országot, amelyek felett Moszkvával tusakodik. Teljesen életbe lépett ugyanis a társulási egyezmény az Európai Unió és Ukrajna között.

Beteljesült a forradalom, mégis szívnak vele

Az egyezményért kemény árat fizettek az ukránok. Miatta robbant ki forradalom, amellyel elűzték az oroszbarát Viktor Janukovics elnököt, mert az utolsó pillanatban megtagadta a dokumentum aláírását. A Kreml gázáremeléssel, a Krím-félsziget elcsatolásával és a Don-medencében alig-alig leplezett háborúval büntette az új, nyugatbarát vezetést.

Moszkva volt annak is az oka, hogy a már nagyrészt korábban életbe lépett társulási megállapodás gazdaságilag legfontosabb, szabadkereskedelmi részét is csak mostantól alkalmazzák teljesen. A Kreml folyamatosan ágált ellene, hogy vámok nélkül kerülhessenek uniós termékek az ukrán piacra.

Az oroszok által Ukrajnának nyújtott kereskedelmi kedvezmények miatt szerintük hozzájuk is vámmentesen törhet be az uniós konkurencia,

így azzal fenyegettek, hogy megvonják az engedményeket Kijevtől.

Más se hiányzik az ukrán gazdaságnak, amely a hadműveletek, a megugró gázszámlák és a politikai átmenet miatt gyakorlatilag csődben van. A három fél az utolsó pillanatig tárgyalt egy kompromisszumos megoldásról. Brüsszel nem tágított az egyezmény mellől, de végül felajánlott egy folyamatot a konkrétan felmerülő problémák megoldására – hiába, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök már napokkal az utolsó tárgyalási forduló előtt bejelentette a kedvezmények megvonását. Ha ez nem lett volna elég, még az EU ellen bevezetett élelmiszerembargót is kiterjesztették Ukrajnára.

Hosszú távon Ukrajna és az EU is nyer az akadályok lebontásából, de

idő kell, amíg a 45 milliós ország gazdasága átáll az orosz exportról az uniósra,

vagyis a mostani helyzet várhatóan csak fokozza Kijev égető problémáit.

000 Par8119255
Fotó: Sergei Supinsky

Nem mentenének bankot az adónkból

Január 1-től rajtol az a rendszer is, amellyel a brüsszeli ígéretek szerint már nem az adófizetők állják majd a számlát a csődközelbe került bankok után. A gazdasági válság idején a kormányok dobtak eurómilliós mentőöveket a bajban lévő pénzintézeteknek, nehogy tovább terjedjen a krízis, de ez érthetően nem volt túl népszerű megoldás.

Már korábban létrejött egy uniós bankfelügyeleti mechanizmus az Európai Központi Bankon belül, amelynek az a feladata, hogy próbálja előre jelezni a problémákat. (Magyarországon 2013-ban vezettek be hasonló rendszert, amikor a Matolcsy-féle jegybankba olvasztották a pénzügyi felügyeletet, holott ez ellen épp az EU ágált.)

Most egy egységes szanálási testület is feláll, amely elég bonyolultan, de elvileg 24 órán belül képes dönteni arról, ki kell-e menteni egy bankot. Egy január 1-jétől életbe lépő jogszabály arról rendelkezik, hogyan is teremtsék elő erre a pénzt: a bankok hitelezői és részvényesei az elsők a sorban, utána jönnek a betétesek, de ők is csak százezer euró (kb. 31,5 millió forint) felett. Végső esetben egy közös alaphoz is hozzányúlhatnak, de ezt is a bankok befizetéseiből töltik fel. Kezdetben tagállamonként gyűjtik a pénzt, és egy erős indulás után fokozatosan, nyolc éven át csorgatják át a közös kasszába az összegeket.

A rendszer csak az euróövezeti tagállamoknak kötelező, de rajtuk kívül még senki nem csatlakozott hozzá. Még nincsenek is készen, egy közös betétbiztosítási rendszert is létrehozna az Európai Bizottság. Elvileg százezer euróig mindenki biztonságban tudhatja a pénzét, de gyakorlatilag nincs uniós fedezet rá. Főleg a németek húzzák az orrukat, nehogy a végén az ő zsebükből folyjon át a pénz más országok béna bankjaihoz.

A hollandok izzaszthatják a magyarokat

Az EU Tanácsa élén Hollandia vette át múlt héten a soros elnökséget. A tagállami miniszterekből álló társ-döntéshozó testület vezetése nagyrészt a háttérben zajló aprómunka, hogy valamiféle közös álláspontot préseljenek ki a 28 tagállami kormányból. Ennyi idő alatt túl sok mindent nem is lehet elérni, nagyrészt a már korábban megkezdett ügyeket kell folytatni, de néhány saját javaslatot azért mindegyik elnökség be tud csempészni.

A holland elnökség ennek ellenére tartogathat izgalmakat. December végén a vs.hu közölt egy külügyminisztériumi dokumentumot, amely alapján kemény félév várhat a magyar kormányra. A holland külügyminiszter egy holland diplomatáknak tartott zártkörű tájékoztatón bírálta azokat, akik kerítéseket építenek, és már korábban kipécézte magának a magyar vezetést. Úgy néz ki, idén mégsem a budapesti, hanem az új, konzervatív varsói kormány lesz az ügyeletes uniós rosszfiú az EU-ban.

A holland elnökségi programban nem túl nagy meglepetésre a migráció és a nemzetközi biztonság áll az első helyen. Emellett a munkahelyteremtés és az innováció, egy erős euróövezet, valamint egy előremutató klíma- és energiapolitika van a fő céljaik között.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Őszi szünet

Utazzon el családjával! Segítünk hogy megtalálja a legjobb ajánlatokat.

Hétvége Sopronban!

Tómalom Fürdő, Tűztorony, Karmelita kolostor, és még számos látnivaló várja Sopronban.