Bebetonoznák a kvótákat az EU menekültfogadó rendszerébe

Ahogy azt az év elején is megírtuk, az Európai Bizottság hamarosan felülvizsgálja a menekültügyi rendszere alapját, a „Dublin III.” rendeletet. A jogszabály szerint egy menedékkérőt annak a tagállamnak kellene kezelnie, ahol a közös schengeni határt átlépte. Ha a vizsgált személy közben továbbáll egy másik tagállamba, – bizonyos megkötésekkel – visszaküldhetik. Magyarán az EU a határországok nyakába varrja a menedékkérelmek feldolgozását és elbírálását.

Nem működik a rendszer, ...

Elég egyértelmű, hogy a rendszert meg kell változtatni, mert gyakorlatilag működésképtelen. Az adott határország és a menedékkérők is a regisztráció elkerülésében érdekeltek. Több tagállam egyszerűen továbbengedte a főként Nyugat-Európába igyekvő migránsokat, sőt, kifejezetten segítette a továbbhaladásukat (egy ideig Magyarország is buszoztatta őket).

Korábban Klaas Dijkhoff, az EU miniszteri Tanácsának soros elnökségét ellátó Hollandia igazságügyi államtitkára arról beszélt, hogy a dublini rendszer már a kezdetekkor bukásra volt ítélve.

...de az alternatíva sem

Az EUobserver szerint a migrációért és menekültügyért felelős biztos, Dimitrisz Avramopoulosz január 14-én arról beszélt, hogy egy „tagállamok közti szolidaritási eszközre” van szükség. Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának elmondta, hogy ebben lenne egy „elosztási kulcs”, amellyel a kérelmezőket „kvázi-automatikusan beosztanák egy tagállamba”. A lap azt írja, nem világos, hogy ez önkéntes vagy kötelező lenne-e.

Ha utóbbit választanák, tulajdonképpen azt a „kvótarendszert” állandósíthatnák, amely ellen a magyar kormány foggal-körömmel harcol, és Szlovákiával együtt pert indított miatta. A több keleti tagállam ellenszavazatával elfogadott intézkedéssel 120 ezer EU-ba érkező menedékkérőt osztanak szét egy előre meghatározott képlet alapján.

A teljesen önkéntes alapú rendszert már korábban kipróbálták a tagállamok 40 ezer menedékkérőnél. Ez nem szerepelt túl jól, mert a felajánlások messze elmaradtak a kitűzött célszámtól, Magyarország például nullát mondott be.

Ráadásul mindkét intézkedés végrehajtása csigalassan halad, eddig 300-nál is kevesebb embert sikerült áthelyezni. Dimitrisz Avramopoulosz is elismerte, hogy a terv nem működik. Az esélyeket tovább csökkenti a kölni tömeges szexuális zaklatás ügye: egy diplomata egyenesen arról beszélt a Politicónak, hogy az eset lehet „az utolsó szög a koporsóban”. „Ha egyes tagállamok már eddig is [...] vonakodtak befogadni egyetlen embert is, képzelheti, mi fog most történni” – nyilatkozta.

Márciusban jön a javaslat

A dublini rendszer reformjára valószínűleg márciusban tesz konkrét javaslatot a Bizottság. Utána az Európai Parlamentnek és a tagállami miniszterekből álló Tanácsnak közösen kell döntenie.