Az a dolgunk, hogy az EU-t és Schengent egyben tartsuk

További Eurologus cikkek

Nehéz fél év előtt áll a soros holland EU Tanács-elnökség, de a magyar nagykövetük nem borúlátó. Igyekeznek majd a magyarokhoz is közelebb hozni az EU-t.

„Kivételesen nehéz és kihívásokkal teli időben” veszi át Hollandia az uniós miniszteri Tanács soros elnökségét, ismerte el az ország nagykövete január 21-én, Budapesten. Gajus Scheltema szerint ettől függetlenül „az a dolgunk, hogy az EU-t és Schengent egyben tartsuk”, például nem akarják szűkebbre szabni a belső határellenőrzés nélküli övezetet, és annak ellenére, hogy több uniós vezető is a vészharangot kongatja, a nagykövet nem látja olyan borúsan a helyzetet.

Mire jó a soros elnökség?

Félévente más-más tagállam veszi át az EU egyik fő döntéshozó szervének, a Miniszterek Tanácsának a soros elnökségét. (A másik fő döntéshozó szerv az Európai Parlament, ahova közvetlenül választjuk a képviselőket.) A soros elnökséget adó ország minisztériumai szervezik le a rájuk eső félévben az összes kormányközi találkozót Brüsszelben és a saját fővárosukban, ők hívják össze a szakértőket a munkacsoport-ülésekre minden jogalkotási ügyben, az ő brüsszeli nagyköveteik tartják kézben a politikai tárgyalásokat, és az ő minisztereik vezetik le a Tanács üléseit, ahol a politikusok rányomják a pecsétet az összes döntésre. Röviden az elnök feladata, hogy kompromisszumokat kalapáljon ki a 28 tagállam között, illetve az Európai Parlamenttel.

A nem túl látványos háttérmunka mellett viszont ilyenkor kicsit több figyelmet kap a soros elnöki ország, amit különféle programokkal, kommunikációs húzásokkal tud kihasználni. Magyarországnak ez rosszul sült el 2011-ben, amikor átvette a soros elnöki tisztet. A megnőtt érdeklődés csak még nagyobb nemzetközi kereszttűzbe állította a média szabályozása és az új Alaptörvény miatt, hiába övezte általában elismerés a Tanácsban végzett gyakorlati munkát.

Komoly viták várhatóak

A fő kihívás természetesen a migráció és annak „bizonyos negatív hatásai” - fogalmazott. Az egyik legnagyobb feladatnak a közös uniós határőrség ígérkezik. Törökországnak is segíteni kell, hogy – hárommilliárd euróért cserébe – visszafogják a migránsok számát. Ankarának ugyanakkor teljesítenie kell a megszabott európai elvárásokat – mondta a nagykövet. A menekültek fogadásán javítani kell, a tagállamoknak pedig az elnökségi sajtóanyag szerint „igazságosabban kell osztoznia a terheken” (magyarán ők sem fognak tágítani a magyar kormány által támadott „kvótarendszer” mellől).

„Fel kell fognunk, hogy ezek az emberek nem turistaként jönnek”

– figyelmeztetett a nagykövet.

Több forrásból kellene energia

Az elnökség a közös klíma- és energiapolitika felé is lépéseket szeretne tenni. A nagykövet a diverzifikációt emelte ki, azaz hogy ne függjön senki egy-egy forrástól. Ettől függetlenül például a paksi bővítésbe nem akarnak beleszólni, mivel az az Európai Bizottságra és a magyar kormányra tartozik. Csak a megfelelő (befektetési) eszközöket akarják a tagállamok kezébe adni, hogy sokszínűbbé tegyék az energiaellátásukat.

Emellett az innovatív és munkahelyteremtő Európa, valamint a rendezett államháztartás és a szilárd euróövezet szerepel a fő célok között.

Közelebb hoznák a magyarokhoz az EU-t

Az elnökség a jogi háttérmunka mellett egy kicsit a kommunikációról is szól (lásd a keretes részt), és a budapesti holland nagykövetég erre erősen rágyúr. „Több programot is tartunk, hogy közelebb hozzuk az EU-t az állampolgárokhoz” – mondta a nagykövet. Január 22-én közös holland-magyar nemzeti öltözetes korcsolyabemutatóval nyitnak a Városligeti Műjégpályán. A többi program közül a legtöbb természetesen a kerékpározásról fog szólni (amitől éppen elfordulóban van a fővárosi vezetés), de környezetvédelmi, vízgazdálkodási rendezvényeket is tartanak. Roadshow-val igyekeznek segíteni a civil szervezeteknek a finanszírozási lehetőségeik bemutatásával és tájékoztatással „Hollandia jogállamisággal kapcsolatos nézeteiről”.