Az a dolgunk, hogy az EU-t és Schengent egyben tartsuk
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Magyarország tizenhét másik állammal üzent a Hamásznak
- Döntenek Trump sorsáról, örökre megváltozhat az elnöki intézmény
- A fizetős belépés ellenére is özönlöttek a turisták Velencébe
- Agyrémnek nevezte Ukrajna legújabb rendeletét a külpolitikai elemző
- Betiltották Amerikában a TikTokot, eltűnik 170 millió felhasználó?
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
- Hatályon kívül helyezték a szexuális ragadozó ítéletét, ami elindította a metoo-mozgalmat
- Leszakadtak a Moulin Rouge széllapátjai
- Ferenc pápával találkozott Sulyok Tamás, Szent István is szóba került
„Kivételesen nehéz és kihívásokkal teli időben” veszi át Hollandia az uniós miniszteri Tanács soros elnökségét, ismerte el az ország nagykövete január 21-én, Budapesten. Gajus Scheltema szerint ettől függetlenül „az a dolgunk, hogy az EU-t és Schengent egyben tartsuk”, például nem akarják szűkebbre szabni a belső határellenőrzés nélküli övezetet, és annak ellenére, hogy több uniós vezető is a vészharangot kongatja, a nagykövet nem látja olyan borúsan a helyzetet.
Mire jó a soros elnökség?
Félévente más-más tagállam veszi át az EU egyik fő döntéshozó szervének, a Miniszterek Tanácsának a soros elnökségét. (A másik fő döntéshozó szerv az Európai Parlament, ahova közvetlenül választjuk a képviselőket.) A soros elnökséget adó ország minisztériumai szervezik le a rájuk eső félévben az összes kormányközi találkozót Brüsszelben és a saját fővárosukban, ők hívják össze a szakértőket a munkacsoport-ülésekre minden jogalkotási ügyben, az ő brüsszeli nagyköveteik tartják kézben a politikai tárgyalásokat, és az ő minisztereik vezetik le a Tanács üléseit, ahol a politikusok rányomják a pecsétet az összes döntésre. Röviden az elnök feladata, hogy kompromisszumokat kalapáljon ki a 28 tagállam között, illetve az Európai Parlamenttel.
A nem túl látványos háttérmunka mellett viszont ilyenkor kicsit több figyelmet kap a soros elnöki ország, amit különféle programokkal, kommunikációs húzásokkal tud kihasználni. Magyarországnak ez rosszul sült el 2011-ben, amikor átvette a soros elnöki tisztet. A megnőtt érdeklődés csak még nagyobb nemzetközi kereszttűzbe állította a média szabályozása és az új Alaptörvény miatt, hiába övezte általában elismerés a Tanácsban végzett gyakorlati munkát.
Komoly viták várhatóak
A fő kihívás természetesen a migráció és annak „bizonyos negatív hatásai” - fogalmazott. Az egyik legnagyobb feladatnak a közös uniós határőrség ígérkezik. Törökországnak is segíteni kell, hogy – hárommilliárd euróért cserébe – visszafogják a migránsok számát. Ankarának ugyanakkor teljesítenie kell a megszabott európai elvárásokat – mondta a nagykövet. A menekültek fogadásán javítani kell, a tagállamoknak pedig az elnökségi sajtóanyag szerint „igazságosabban kell osztoznia a terheken” (magyarán ők sem fognak tágítani a magyar kormány által támadott „kvótarendszer” mellől).
– figyelmeztetett a nagykövet.
Több forrásból kellene energia
Az elnökség a közös klíma- és energiapolitika felé is lépéseket szeretne tenni. A nagykövet a diverzifikációt emelte ki, azaz hogy ne függjön senki egy-egy forrástól. Ettől függetlenül például a paksi bővítésbe nem akarnak beleszólni, mivel az az Európai Bizottságra és a magyar kormányra tartozik. Csak a megfelelő (befektetési) eszközöket akarják a tagállamok kezébe adni, hogy sokszínűbbé tegyék az energiaellátásukat.
Emellett az innovatív és munkahelyteremtő Európa, valamint a rendezett államháztartás és a szilárd euróövezet szerepel a fő célok között.
Közelebb hoznák a magyarokhoz az EU-t
Az elnökség a jogi háttérmunka mellett egy kicsit a kommunikációról is szól (lásd a keretes részt), és a budapesti holland nagykövetég erre erősen rágyúr. „Több programot is tartunk, hogy közelebb hozzuk az EU-t az állampolgárokhoz” – mondta a nagykövet. Január 22-én közös holland-magyar nemzeti öltözetes korcsolyabemutatóval nyitnak a Városligeti Műjégpályán. A többi program közül a legtöbb természetesen a kerékpározásról fog szólni (amitől éppen elfordulóban van a fővárosi vezetés), de környezetvédelmi, vízgazdálkodási rendezvényeket is tartanak. Roadshow-val igyekeznek segíteni a civil szervezeteknek a finanszírozási lehetőségeik bemutatásával és tájékoztatással „Hollandia jogállamisággal kapcsolatos nézeteiről”.
Rovataink a Facebookon