Magyarországot is elmeszelték a Duna minősége miatt
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Részleteket árult el Vlagyimir Putyin a mindenkit lázban tartó rakétájáról
- Alan Badoev: Aki Putyinnal kezet fog, arra rátapad az orosz vezető kezén csorgó vér
- 18+IDF: puszta kézzel gyilkolták meg a Hamász terroristái az elrabolt Bibasz testvéreket
- Ferenc pápa bizalmasa szerint bármikor dönthet a lemondásáról a katolikus egyházfő
- A világhírű filozófus szerint Donald Trump lépése miatt Vlagyimir Putyin egész Ukrajnát bekebelezheti
- Titokzatos QR-kódok jelentek meg több müncheni temető sírjain, nyomoz a rendőrség
- Őrizetbe vették a nőt, aki azt állította magáról, hogy az eltűnt Madeleine McCann
- Újabb tengerfenéki kábel rongálódott meg
- Elon Musk után Donald Trump egykori jobbkeze is náci karlendítést villantott
- Láncfűrésszel a kezében hadonászott Elon Musk, miközben újra beleállt Zelenszkijbe
Keveset javult a Duna vízminősége, annak ellenére, hogy a folyó vízgyűjtőjében található országok 2004 óta alkalmazzák a „víz keretirányelvet”, állítja az Európai Számvevőszék. Az uniós testület a tagállamok ambíciójának hiányában látja a fő okot. A vizsgálat négy tagállamra: Csehországra, Szlovákiára, Romániára és Magyarországra összpontosított.
Hiányzott az ambíció
A számvevőszék azt állapította meg, hogy a 2009-es folyókezelési tervekből hiányzott az ambíció, és rosszul célozták be a nem megfelelő minőségű vizek kezelésére hozott intézkedéseket. Különösen a monitoringrendszerek hiányosságaiban látták a hibát, mert így hiányoznak a szennyezések típusára és forrásaira vonatkozó adatok, amely miatt a víztestek nem érték el az elvárt állapotot.

A kritika valószínűleg főként Magyarországnak szól, mert ezen a téren nálunk uralkodott a legnagyobb homály. 2009-ben a természetes vizek 39 százalékát még nem sorolták be minőség alapján. Ezt az arányt 2015-re sikerült csaknem a felére leszorítani, de még ez is messze nagyobb a többi ország legfeljebb két százalékos adatánál.
Főként ennek az információhiánynak köszönhető, hogy 2009-ben és 2015-ben is
Összehasonlításképp: a második legrosszabb Csehország volt, de ott 12-ről 26 százalékra javítottak. Szlovákiában kicsit rontottak az arányon 2009 és 2015 között.

Bele kell húzni
Az Európai Számvevőszék szerint a tagállamoknak
- javítania kellene a diagnosztikai és felügyeleti rendszereken;
- világos és megfelelő indokokat kellene felhoznia, ha a határidők alóli kivételekről dönt;
- költséghatékony intézkedéseket kellene azonosítania;
- díjakkal vagy adókkal kellene ösztönöznie a szennyező anyagok csökkentését.
A jelentés nem csak a nemzeti kormányoknak adott feladatlistát. Az Európai Bizottságot arra inti, hogy többek között jogilag kötelező érvényű feltételekkel szabályozza a tagállami vizsgálatokat a városi szennyvíztisztító telepeken, és iránymutatásokkal érvényesítse a „szennyező fizet” elvet a mezőgazdaságban.
Volt rá pénz bőven
A 2000-es víz keretirányelv célja, hogy összehangolja a vízminőség terén az uniós jogalkotást, mert a folyószennyezés nem áll meg az országhatárokon. Az első terveket 2009-re kellett felvázolnia a tagállamoknak a minőség javítására, és 2015 végén kellett frissíteni ezeket. A dokumentumokban információkat kellett adni a vízminőségről, indokolni kellett, ha nem sikerült elérni az EU által előírt „jó ökológiai és kémiai állapotot” és vázolni kellett, milyen intézkedésekkel orvosolnák a helyzetet.
Az EU nagyjából 6,4 milliárd eurót (mostani árfolyamon közel kétezer milliárd forintot) biztosított a tagállamoknak 2007-2013-as időszakban szennyvíztisztításra, és közel ugyanennyit a gazdáknak, hogy ellensúlyozza az agrár-környezetvédelmi intézkedések miatti veszteségeket. Az Európai Számvevőszék azt vizsgálja, hogy milyen hatékonyan költötték el az uniós tagállamok a vízminőség fenntartására utalt támogatást.
„Az uniós vízpolitikának biztosítania kell, hogy megfelelő mennyiségű és jó minőségű víz álljon rendelkezésre az emberek és a környezet szükségleteinek fedezésére” – nyilatkozta a jelentésért felelős George Pufan. „Ahhoz, hogy a Duna mentén ez megtörténjen, az országoknak fokozni kell erőfeszítéseiket.”
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Rovataink a Facebookon