Az orosz bombázás óta még többen menekülnek Szíriából

Negyvenötezer szíriai menekült vár bebocsátásra Törökországba, és még több emberre számítanak, amióta orosz gépek a szír város, Aleppó bombázásába kezdtek. Európai parlamenti (EP) képviselők négynapos látogatást tartottak ezen a héten a szír-török határ közelében fekvő menekülttáborban, ahol tizenötezer ember lakik, sokuk már évek óta.

„A nizipi menekülttábor jól felszerelt, van szír iskola, rendszeres tanítás, sürgősségi orvosi ellátás, esetenként pszichológiai tanácsadás. A menekültek sátrakban, illetve konténerekben élnek elfogadható körülmények között” – írta az EUrologusnak Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, a parlamenti küldöttség tagja.

„Látjuk az őszinte szándékot, hogy megadják az alapvető ellátást az embereknek” – erősíti meg Sylvie Guillaume francia szociáldemokrata képviselő, az Európai Parlament alelnöke az EP saját videóriportjában. Néhány menekült már 4 éve itt van, sok gyerek itt született, tulajdonképpen a táborlakók legnagyobb csoportja gyerekekből áll.

Több, mint két és fél millió menekült él Törökországban, azonban problémát okoz, hogy csak a 15 százalékuk megy a menekülttáborokba, ahol a helyi emberi jogi szervezetek szerint is elfogadható az ellátás. 

„A többiek saját maguk erejéből igyekeznek boldogulni, elsősorban a nagyobb városokban. Ezeknek az embereknek az életkörülményei esetenként elviselhetetlenek. Feketemunkából, gyermekmunkából kell megélniük, de ennek ellenére nem mennek táborokba” – ír a helyzetről Niedermüller Péter.

A török hatóságok ragaszkodnak a menekültek biometrikus regisztrációjához. Akit regisztrálnak, az járathatja a gyerekeit iskolába, illetve részesülhet ingyenes orvosi ellátásban. Akik nem a táborokban élnek, de regisztráltatták magukat, azok jogosultak élelmiszerjegyekre is.

Az orosz bombázás elől menekülnek

Jelenleg a török-szír határ le van zárva, az elmúlt napokban a török hatóságok nem engedtek be újabb menekülteket. A hírek szerint a határ túloldalán már több mint 45 000 ember gyűlt össze, és Aleppó orosz bombázása miatt további tízezrekkel számolnak.

A török hatóságok a menekültek számának állandó növekedéséért egyértelműen az orosz beavatkozást teszik felelőssé, áll a DK-s képviselő beszámolójában.

Az Index tudósítója tavaly októberben járt a nizipi táborban, riportját itt olvashatják el.

Hova megy a pénz?

A törökországi civil szervezetek nem bírálták különösebben a kormány menekültügyi politikáját. Nagyon kétségesnek tartják azonban, hogy a 3 milliárd euró, amellyel az európai uniós országok támogatják a török hatóságokat, hogy javítsanak a menekültek helyzetén, valóban oda fog érkezni, ahol a menekültek érdekében a legnagyobb szükség lenne rá. Átlátható szempontokat, mechanizmusokat követelnek, és azt, hogy ők is részt vehessenek az összegek elosztásában, felhasználásában.

Az európai uniós vezetők jelentős erőfeszítésekre számítanak a török hatóságoktól. A Törökországnak megszavazott támogatásnak, melyhez Magyarország 14,7 millió euróval járul hozzá, az volt a feltétele, hogy jelentősen csökkenjen az EU határát szabálytalanul átlépő migránsok száma. „Elvárjuk Törökország új kormányától, hogy legyen a segítségünkre” – nyilatkozta november végén Donald Tusk, a brüsszeli tárgyalásokat vezető ET-elnök.

Január közepén az ARD német közszolgálati televízió arról számolt be, hogy Törökország százával toloncolja vissza a szíriai menekülteket hazájukba.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !