Európát nem szabad megállítani

2016.02.18. 20:43 Módosítva: 2016-02-19 00:21:49
Az állami vezetők optimistán nyilatkoztak a brit reform-alkuról a csütörtöki csúcstalálkozó előtt. Ennek ellenére kemény vitára számítunk, mert David Cameron nem adhatja magát könnyen: egy országnyi euroszkeptikus figyeli minden lépését Nagy-Britanniában.

„Tusk szeretné befejezni a vitát a brit reformokról még vacsora előtt” – tudtuk meg magas rangú EU-s forrásból az Európai Tanács csütörtök esti ülése előtt. A délután öt órakor kezdődő tanácskozáson először a brit kérésre összeállított uniós reformcsomagot vitatják meg, a vacsora alatt rátérnek a menekültválság állapotára, és ha szükséges, vacsora után újból nekiveselkednek a David Cameron brit miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének nevével fémjelzett szövegjavaslatra, amely a február elején közzétett tervezeteken nyugszik.

Friss: Nagy-Britannia keményen ragaszkodik azokhoz az engedményekhez, amelyek február elején közzétett dokumentumokban szerepelnek. A vita „konstruktív, de feszült” – tudtuk meg tanácsi forrásból. David Cameron, Donald Tusk és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hatszemközti megbeszélést tartanak vacsora után. Péntek délelőtt újból szemügyre veszik a brit kéréseket, és várhatóan  letisztázzák a megállapodás szövegét.

A vacsora menü:

Avokádó és garnélarák „imparfait”, tőkehal sült búzasör szószban burgonyakrémmel.

A négy fő vitapont:

  • „Vészfék” az EU-s munkavállakóknak adható, munka mellett járó szociális juttatásokra, ha a szociális ellátórendszer hirtelen nagy nyomás alá kerül az egyik tagállamban. A legkényesebb részlet, hogy hány évig tarthatják befagyasztva ezeket a támogatásokat. Friss: az ülésről kiszivárgó hírek szerint David Cameron bedobta az ötletet, hogy összesen 13 évig tarthasson ez az időszak. Korábban maximum négy, esetleg hét év került szóba. A visegrádi államok legfeljebb 5 évet fogadnának el.
  • Nagy-Britannia csökkenthesse a gyermeknevelési segélyt, ha a gyerekek, akik után a támogatást fölveszik, nem a szigetországban laknak. Friss: Cameron nemcsak azoknak a munkavállalóknak a támogatásából faragna, akik újonnan érkeznek Nagy-Britanniába, hanem azoknak is, akik már most is ott dolgoznak.

A visegrádi országok nem szeretnék, ha a szociális „vészféket” Nagy-Britannián kívül más ország is behúzhatná, és a gyermekek után járó támogatásokat máshol is csökkenthetnék. Attól tartanak, hogy olyan folyamatot indítana be egy ilyen döntés, amelynek a végén diszkriminálnák a keleti tagállamok munkavállalóit egész Nyugat-Európában. Jogilag ingoványos területen járnak az EU-s törvényhozók, ha egy-egy tagállamra szabott jogszabály-módosításokat javasolnak.

Nem valószínű, hogy konkrét mentességet adnának Nagy-Britanniának ezen a két területen. EU-s források arra tippeltek a hét folyamán, hogy olyan megoldás születik, amelyet Nagy-Britannia, Írország és Svédország is bevethet, mert ez a három ország nyitotta meg azonnal a munkaerőpiacát a keleti tagállamok előtt 2004-ben.

  • Biztosíték, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi döntéssel olyan pénzügyi szabályozási intézkedéseket, amelyek versenyhátrányba hoznák, vagy bármilyen egyéb módon diszkriminációval sújtanák a valutaunión kívüli EU-tagállamokat. London ezzel kimondatlanul, de egyértelműen arra törekszik, hogy a Cityt – a világ első számú pénzügyi szolgáltatási központját – ne érhesse az euróövezet részéről semmilyen hátrányos megkülönböztetés csak azért, mert Nagy-Britannia nem tagja az euróövezetnek – írta csütörtök délután az MTI. Friss: Cameron amellett érvel, hogy egyetlen tagállam tiltakozása is legyen elég ahhoz, hogy a legmagasabb döntési szintre utaljanak ilyen, a brit gazdaságot esetleg hátrányosan érintő döntéseket. Tulajdonképpen fellebbezési jogot kér a nélküle meghozott pénzügyi döntések ellen.
  • Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-s alapszerződésben szereplő kitétel, miszerint az integrációi célja a tagállamok „egyre szorosabb uniója”. Ki van zárva, hogy a kérdéses mondatot kihúznák a szerződésből, vagy módosítanák. Az Európai Tanács inkább arra vállalkozik ma este, hogy értelmezi ezt a vitatott kitételt, és világossá teszi, hogy nem következik belőle az, hogy Nagy-Britanniának a jövőben részt kell majd vennie például a bel- és igazságpolitikai együttműködésben. Friss: ha most nem is kerül sor az EU-s szerződés módosítására, abban megegyezhetnek, hogy a közeljövőben ki fogják igazítani a britek által kritizált passzusokat. Úgy tudjuk, a belga kormány kézzel-lábbal tiltakozik még egy ilyen, jövőbeli módosítás ellen is.

A politikusok egészen derűlátóak

A belga miniszterelnök, Charles Michel elárulta a sajtónak délután, hogy David Cameron is lemondott néhány igényéről azért cserébe, hogy kompromisszum születhessen. A brit Times ugyanakkor egy EU-s diplomatától úgy értesült, hogy „egy második csúcstalálkozóra is szükség lehet, ha David Cameron harciasnak szeretne föltűnni.” 

A brit miniszerelnöki hivatal szóvivője már délután arról beszélt, hogy a Donald Tusk európaitanács-elnökkel közösen összeállított tervezet „jó alapot teremt” ahhoz, hogy az EU-csúcson megállapodásra lehessen jutni.

François Hollande francia elnök a tárgyalás előtt úgy látta, hogy lehetséges a megállapodás a brit reformkérésekről, de kiállt azoknak az országoknak az érdekei mellett, amelyek szeretnék a mostaninál szorosabbra fonni az európai politikai együttműködést.

„Egyetlen országnak sem lehet vétójoga, egyetlen ország sem kerülheti meg a közös szabályokat és a közös hatóságokat. Franciaország szeretné, ha Nagy-Britannia bent maradna az EU-ban, de Európának haladnia kell előre, nem szabad megállítani.”

Péntek este már kitűzhetik a népszavazás időpontját

Az MTI londoni tudósítója arról is beszámolt, hogy David Cameron már péntek délutánra rendkívüli kabinetülést hívott össze a Downing Streetre, ahol beszámol az EU-csúcson történtekről. Egybehangzó londoni sajtóértesülések szerint, ha Brüsszelben csúcsszinten sikerül megállapodásra jutni a brit reformigényekről, akkor a péntek esti londoni kabinetülés napirendjén akár a brit EU-tagságról tervezett népszavazás időpontjának kitűzése is szerepelhet.

A referendumról szóló törvény alapján 2017 végéig kell megtartani népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről. A népszavazás lehetséges időpontjára a brit kormány hivatalosan még utalásokat sem tett, de a brit sajtó gyakorlatilag tényként kezeli, hogy ha a London által igényelt EU-reformokról sikerül egyezségre jutni a mostani EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot június 23-ára írná ki.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !