Nagy-Britannia sosem lesz egy európai szuperállam része

2016.02.20. 08:14 Módosítva: 2016-02-21 10:43:23
David Cameron diadalittasan távozott a pénteki uniós csúcstalálkozóról. Jön a külföldieknek járó támogatások ideiglenes fagyasztása, és az alacsonyabb családi pótlék.

Egyhangúlag hozzájárultak az EU-tagállamok vezetői a Nagy-Britannia uniós szerepvállalását újragondoló megállapodáshoz péntek este Brüsszelben. A leginkább vitatott kérdésekben a következő egyezségek születettek:

Családi pótlék:

A brit kormány szeretett volna véget vetni annak a családtámogatási rendszernek, hogy Nagy-Britanniában élő szülők otthon maradt gyermekeik után is igényelhetik a brit családi pótlék teljes összegét. 

Kompromisszum: a támogatás összegét hozzáigazítják – csökkentik – annak az országnak a kereseti viszonyaihoz, ahol a gyerekek laknak. Az újonnan érkezett munkavállalókra ugyanúgy vonatkozni fog a szabály, mint azokra, akik már most is Nagy-Britanniában dolgoznak. Viszont az utóbbiaknak nem azonnal járna kevesebb pénz, hanem csak 2020 január 1-jétől.

A fekete leves: nemcsak Nagy-Britannia számolhatja így a családi pótlékot, hanem az összes többi tagállam is. Orbán Viktor ezt így értékelte az ülés után: „nem tudtuk megakadályozni, hogy a nagy európai országok, ha megadják Nagy-Britanniának ezt a lehetőséget, saját maguknak ne adják meg.” Dánia és Németország jelezte is a vita végén, hogy lehet, hogy élni fognak vele.

Egy, a napokban közzétett jelentésből kiderült, hogy az összes családi pótlék igénylés 0,26 százalékát adták be külföldön élő gyermek után Nagy-Britanniában 2013-ban. A magyarokon különösen keveset spórol majd a brit kormány a családi pótlék csökkentésével.

Bérkiegészítő támogatások:

Nagy-Britannia összesen egy egyszeri, hét évig tartó időszakban tarthatja vissza az uniós munkavállalóknak járó bérkiegészítő juttatásokat, ha be tudja bizonyítani az Európai Bizottságnál, hogy az uniós munkavállalók tömege kivételes nyomás alá helyezi a szociális ellátórendszerét. Egy-egy embertől viszont legfeljebb négy évig lehet megtagadni a juttatásokat ezalatt a hétéves periódus alatt, és arra kell törekedni, hogy fokozatosan egyre több támogatásban részesüljön a negyedik év vége felé közeledve. Ez a korlátozás csak az újonnan érkezett munkavállalókra vonatkozhat.

Politikai integráció:

Az állami vezetők írásba adták, hogy az uniós alapszerződés ominózus mondata, miszerint az EU célja a tagállamok „egyre szorosabb uniója”, nem vonatkozik Nagy-Britanniára. Megígérték, hogy a következő alkalommal, amikor a szerződést módosítják, világossá fogják ezt tenni a szerződés szövegében is. Arról viszont bölcsen hallgatnak, hogy mikor lesz ez a módosítás.

Pénzügyi döntések:

Nagy-Britannia megkapta a jogot, hogy az EU-s miniszterek tanácsánál „fellebbezzen” a brit gazdaságot esetleg hátrányosan érintő döntések ellen, melyeket az eurózóna vezetői nélküle hoznak.

Történelmi jelentőséget szavazott magának Cameron

David Cameron győzelemként értékelte a tárgyalás eredményeit, és nem fukarkodott végzetes kijelentésekkel. Azt mondta, Nagy-Britannia helyzetének mostani rendezése új helyzetet teremt: az Egyesült Királyság soha nem lesz egy európai szuperállam tagja, soha nem fogja bevezetni az eurót, soha nem tudja senki rákényszeríteni, hogy csőd szélén álló országok költségvetését kivásárolja. „Soha nem szerettük a politikai uniót, soha nem akartuk, és ma véglegesen kimetszettük belőle Nagy-Britanniát.”

A találkozó másfél naposról kétnaposra nyúlt, négyszemközti beszélgetések sorozatával jutottak el a végső alkuhoz. Az esemény csúcspontja kétségkívül az volt, amikor Angela Merkel német kancellár megéhezett, és vett egy adag sült krumplit Brüsszel leghíresebb „friterie”-jében, a Jourdan téren.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Június a Balatonon

Díjnyertes családbarát hotel, 06.17.-ig 25 900 Ft/ fő/2 éjtől

Hajóút akció!

Hajóutak hihetetlen árakon! Foglaljon most!