Orbán visszaszólt az olasz miniszterelnöknek

„Hosszú, érzelmektől sem mentes, az ügy súlyához méltóan heves vitákat folytattunk” – festette le a brüsszeli migrációs tárgyalást Orbán Viktor péntek éjszaka. Nagy eredménynek tartotta, hogy a csütörtök este elfogadott zárónyilatkozatban az első helyre a határok védelmét és a migránsok tömegének megállítását helyezték. „Kimondtuk, hogy meg kell őket állítani, a külső határokat meg kell védeni.”

„Amit most tesznek a balkáni migránsútvonalon elhelyezkedő országok, kerítést építenek, megállítanak és visszafordítanak, ez volt mindig is a magyar álláspont” – mondta. Úgy vélekedett, hogy „Ausztria a józan ész útjára lépett” az elmúlt időszakban hozott intézkedéseivel. Ausztria hétvégétől szigorúan szabályozná, hogy hány menedékkérőt enged át a határán. A továbbutazókkal együtt naponta legfeljebb 3200 menekült léphet be Ausztriába, és maximum 80 menedékkérelmet nyújthatnak be az országban.

A menekültek unión belüli elosztását szolgáló kvótarendszert Orbán továbbra is ellenzi, annak ellenére, hogy ő is jóváhagyta a Tanács zárónyilatkozatát, amely kimondja:

teljeskörűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot.

A menekültek jogi erővel való szétosztását támogatók hangja erős volt a csúcstalálkozón, „ennek a kivédése lesz nagyon fontos a következő hetekben, és erről fog szólni a következő EU-s csúcs” – mondta.

További összetűzésekre számíthatunk tehát a nyugat-európai tagállamok és a visegrádiak között. A csütörtöki tárgyalás sem múlt el érzelmes kijelentések nélkül a témában: Matteo Renzi olasz miniszterelnök megfenyegette a visegrádi országokat, hogy ha nem fogadnak be migránsokat, az uniós közös büdzsé legnagyobb részét befizető országok megvághatják a szegényebb régióknak, köztük Magyarországnak is fenntartott fejlesztési támogatásokat.

Hol lesz már akkor Renzi

Orbán Viktor hasonló hangnemben vágott vissza a kollégájának, az EUrologus kérdésére, hogy mennyire valós ez a fenyegetés. Nem is annyira burkoltan utalt rá, hogy Matteo Renzit könnyen lehet, hogy leváltják 2020-ra, amikor az EU következő hétéves finanszírozási ciklusa kezdődik.

„Az Európai Uniónak ma van egy 2013–2020 közötti költségvetése, amely egy rögzített költségvetés. Ahhoz egyhangúság nélkül hozzányúlni nem lehet. Tehát, ha van is valakinek olyan szándéka, hogy összefüggést teremtsen a bevándorlás kérdése és az uniós költségvetés között, habár az európai uniós jog ilyen összefüggést nem ismer, [...] az majd 2020 után lenne lehetséges.

Ez egy olyan szakma, a mienk, hogy nagyon meg kell becsülni a következő napot is, ha az ember megért a hivatalában. Ezért szerénységre inteném magunkat arra vonatkozóan, hogy milyen ígéreteket tegyünk meg vállaljunk 2020 utánra.

Úgyhogy az ilyen típusú fölvetéseket a sok puskaport szagolt veteránok türelmével és nyugalmával szoktam fogadni. Majd meglátjuk, ki hol lesz 2020-ban, és mit fog akkor csinálni.” 

Idén már tárgyalnak a többéves költségvetésről

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hétéves költségvetés elfogadása hosszú folyamat, és évekig tartó viták előzik meg. A 2020 utáni keretről már idén elkezdik a tárgyalásokat a tagállamok. A soros elnök Hollandia prioritásai (pdf) között pedig szerepel, hogy már ebben a félévben kezdeményezni fogják a vitát egy új és megreformált többéves költségvetésről.

Olaszország nem az egyetlen tagállam, amelyik a büdzsé csökkentésében érdekelt. Európai bizottsági vélekedések szerint a legnagyobb nettó befizető, Németország sem fogja összetörni magát, hogy megmaradjon a fejlesztési támogatások mostani szintje, ugyanis az eddig gyengébb gazdasági lábakon álló volt keletnémet tartományok a következő ciklusra kikerülnek ezeknek a támogatásoknak a legkedvezményezettebb régiói közül.

Matteo Renzi mindenesetre azok közé tartozik, akik a leghangosabban bírálják a kelet-európai uniós országokat. Novemberben a Die Welt című német lapnak nyilatkozta, hogy bántja az új tagállamok magatartása a migrációs válsággal kapcsolatban. Akkor azt mondta: ezek az országok sokat köszönhetnek az EU-nak, és egyes nyugat-európai országokban pártok és politikusok választásokat és pozíciójukat vesztették el, hogy „megvédjék Európa eszményét”.

Renzi hibásan értékel

Orbán Viktor szerint nem méltányos az olasz miniszterelnök fölvetése, és hibásan értékeli a közép-európai országok szerepvállalását a menekültválság kezelésében. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország eddig több, mint 200 millió eurót költött el a déli határvédelemre, amihez nem kapott segítséget. „Mi azt gondoljuk, hogy ez egy hozzájárulás a mi részünkről az Európai Unió biztonságához.” Hozzátette, hogy az összeurópai szolidaritásból nem hagyható ki az Ukrajnával való foglalkozás kérdése, és annak fölvetése, hogy ki milyen erővel, súllyal és felelősséggel segít Ukrajnának az ottani helyzetben. „Ha ezt mind összeadjuk, akkor Magyarország nem nevezhető olyan országnak, amely ne lenne szolidáris Európa egészében.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!