A Magyar Vétók Hete tovább dübörög, bár!

2016.03.09. 20:03 Módosítva: 2016.03.09. 20:27
Úgy tűnik, a kormánypárti EP-képviselők nem budapesti utasításra szavaznak, hanem a saját lelkiismeretüket, vagy a frakciójukat követik.

Míg a kormány Brüsszelben vétózta az LMBTI közösség jogainak uniós előmozdítását, magyar kormánypárti EP-képviselők Strasbourgban rábólintottak egy hasonló döntésre.

A menekült nőket védő állásfoglalásban tartózkodtak, de egyetértettek azzal, hogy a jelenlegieknél több tagállamnak kell részt vennie az unió áttelepítési programjában. A Magyar Vétók Hete tovább dübörög.

Ezt vétóztuk

A miniszterek olyan feladatokra kérték volna föl az Európai Bizottságot, mint

  • az LMBTI-személyek és családtagjaik jogainak erősítése és jogi védelmének biztosítása az Unió hatáskörébe tartozó legfontosabb területeken;
  • az uniós jogban biztosított jogok fokozott nyomon követése és érvényesítése;
  • a polgárok tájékoztatása, valamint a sokféleség és a megkülönböztetésmentesség ösztönzése;
  • kulcsszereplők támogatása, akik felelősek az Unióban az LMBTI-személyek egyenlő jogainak előmozdításáért;
  • az LMBTI-kérdések tekintetében az Unióban tapasztalt nehézségekkel kapcsolatos számadatok és tények kutatása a szakpolitikai döntéshozók számára;
  • LMBTI-kérdések figyelése a bővítési folyamatban, a szomszédságpolitikában részt vevő, illetve a harmadik országokban.

Brüsszel

A magyar kormány az uniós foglalkoztatásügyi miniszterek hétfői tanácsülésén megvétózta azt a javaslatot, amely állást foglalt volna az LMBTI-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek) tagjainak egyenlőségét biztosító erőfeszítések megerősítése mellett.

„A javaslat körül […] konszenzus alakult ki a Tanács ülésén, még az ultrakonzervatív lengyel kormány is elfogadhatónak találta.

Az egyhangú támogatás mégsem lett meg, mert a magyar kormány megvétózta a kialkudott megállapodást az LMBT-közösség jogegyenlőségéről

– írta kedd este Facebookján Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. Később arra is fölhívta a figyelmet, hogy a szövegbe lengyel és magyar kérésre betoldották azt a mondatot, hogy miközben az Európai Bizottság ezt a tevékenységét végzi, „tartsa maradéktalanul tiszteletben a tagállamok értékrendjét és alkotmányos hagyományait, valamint a családjog terén meglévő hatásköreit”.

Ugyanezen a tanácsülésen a magyar kormány azt is ellenezte, hogy az Európai Bizottság saját hajóval vegyen részt a meleg büszkeség menetén, Amszterdamban idén nyáron. Ezt a PR-megmozdulást a legtöbb EU-tagállam szívélyesen támogatta, de Magyarország nem volt hajlandó hozzájárulni.

Budapest

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) közleményben magyarázta a döntést: ugyan a nők támogatása érdekében szerettek volna előrelépni, a tanácsülésen azonban a nők és férfiak társadalmi egyenlőségével foglalkozó következtetést összekapcsolták egy olyan dokumentumnak a tárgyalásával, amely az LMBTI személyek jogainak és lehetőségeinek az erősítéséről szól.

„Ez utóbbi dokumentumot komoly, a tagállamok szuverenitásával összefüggő aggályok miatt a Tanácsülésen jelen formájában nem tudta támogatni Magyarország” – áll az EMMI közleményében.

Strasbourg

Mindeközben kedden az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elfogadtak egy jelentést a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről az EP munkájában. A szöveg emlékeztet rá, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének ki kell terjednie az LMBTI-személyek és minden nemi identitású személy jogaira, perspektíváira és jólétére. Felszólítja az uniós javaslattevő testületet, az Európai Bizottságot, hogy minden új jogalkotási és szakpolitikai javaslat benyújtásakor vizsgálja meg, hogy az hogyan érinti a nemek közti esélyegyenlőséget és az LMBTI-közösség jogait.

A Fidesz-KDNP-s képviselők fele igennel szavazott az állásfoglalásra.

Hárman nem szavaztak, egy képviselő, Hölvényi György tartózkodott, Gál Kinga és Kósa Ádám nemmel voksolt ( votewatch ). A néppárti frakció túlnyomó többsége igennel szavazott.

A kedden elfogadott jelentés egy állásfoglalásra irányuló indítvány, nincs kötelező jogi ereje az Európai Bizottságra nézve.

A relatív kvótavétó

A hét harmadik híressé vált magyar kiállása Orbán Viktor tiltakozása volt a menekülteket az Európai Unióba telepítő, illetve az EU-n belül elosztó, nemzeti kvótákon alapuló műveletek ellen a hétfői uniós csúcstalálkozón. 

Másnap ebben a témában is elfogadott egy állásfoglalást az EP, „a menekült és menedékkérő nők helyzetéről az Unióban”. A brit munkáspárti Mary Honeyball által jegyzett állásfoglalás (interjú) kimondja, hogy a menedékkérvények feldolgozása során az egyéni és nemi alapú erőszak formáit az EU-n belüli menedék kérvényezésének alapos indokaiként kell elismerni.

A fideszes képviselők tartózkodtak a szavazáskor, az EP alelnöke, Pelczné Gáll Ildikó felszólalásában rá is mutatott: annak ellenére, hogy „mindannyian érzékenyek vagyunk a nők és a fiatal lányok problémáira”, a jelentés beavatkozik a tagállamok kompetenciájába, illetve a megfogalmazott javaslatok elfogadása olyan pénzügyi kötelezettségekkel járna, amelyekre nem áll rendelkezésre forrás.

Két fontos módosító indítványt azonban a jegyzőkönyv szerint minden Fidesz-KDNP-s képviselő jóváhagyott, szúrta ki szerdán Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció politikusa. Ezekben az EP

  • hangsúlyozza különösen, hogy a jelenlegieknél több tagállamnak kell részt vennie az Unió áttelepítési programjában (1. bekezdés 2.)
  • úgy véli, hogy a feladatokat, a költségeket és az előnyöket meg kell osztani a 28 tagállam között (2. bekezdés 3.).

A Fidesz-KDNP delegáció közleményben reagált, és leszögezték, hogy a migránsválság kapcsán következetesen a határok megvédése, a schengeni rendszer fenntartása mellett, és a migránsok érkezése ellen emelnek szót. „Így tettünk most is, és nem szavaztuk meg azt az európai parlamenti jelentést, amely a bevándorlás támogatására irányult. A szélsőségesen bevándorláspárti Molnár Csaba hazudik, a Fidesz-KDNP célja továbbra is Schengen és Európa megvédése.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!