Most mindenért az EU fizet meg

2016.03.17. 01:14 Módosítva: 2016-03-17 08:35:28
A csütörtök-pénteki újabb migrációs csúcstalálkozó előtt a legnagyobb problémának már nem is a migráció tűnik. Az uniós tagállamok és intézmények abban nem tudnak megegyezni, hogy mennyit segíthetünk Törökországnak és cserébe mit várhatunk el a török kormánytól.

Bő egy hete csak, hogy az európai fők elégedetlenül álltak föl a tárgyalóasztaltól: arról beszéltek, hogy Ankara túl merész kérésekkel állt elő, és amiatt duzzogtak, hogy Angela Merkel német kancellár a hátuk mögött egyezett meg a török miniszterelnökkel, Ahmet Davutoğluval az EU–Törökország együttműködés feltételeiről.

A helyzet azóta nem sokat változott. Az Európai Bizottság (EB) szerdán gyakorlatilag megismételte a német–török alku pontjait, melyek a következők:

Mindenkit küldjünk vissza Törökországba

Minden bevándorlót, aki szabálytalanul lép be az unió területére Görögországban, visszaküldenének Törökországba. Ez a terv nemzetközi jogi aggályokat vet fel, figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Az EB válaszul leszögezte, hogy azok, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre, egy görög–török kétoldalú egyezmény értelmében lehet visszaküldeni, akik pedig igen, azokat „a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó” uniós irányelv alapján (35. és 38. cikk), mihelyt Görögország biztonságos harmadik országnak nyilvánítja Törökországot, amire az EU-s végrehajtó szerv sürgeti is Athént.

Cserébe elhozzuk a szíriai menekülteket az EU-ba

Minden szabálytalan határátlépőért cserébe, akit Törökország visszavesz, az Európai Unió valamelyik tagállama törvényes úton betelepít egy nemzetközi védelemre jogosult menekültet Törökországból. Hogy ez működhessen, az uniós tagországoknak a mostaninál sokkal több embert kell befogadniuk. A befogadás szigorúan önkéntes alapon zajlana le. Július óta aktív egy betelepítési művelet, ez 22 504 emberről szól, eddig nagyjából 4500 helyet ajánlottak föl a tagállamok.

A magyar kormány attól tart, hogy a jövőbeli betelepítési műveletekre kötelezhetik majd a tagországokat. Más forrásból nem kaptunk róla megerősítést, hogy ilyen irányban gondolkodnának az uniós vezetők.

Április végén adjon vízummentességet az EU Törökországnak

Török állampolgárok kapjanak vízummentességet a schengeni övezetbe. Diplomáciai források szerint ez a legérzékenyebb kérdés a tárgyalásokon. Több tagállamban is sokat kockáztat a kormány, ha egy ilyen döntés mellé áll. Franciaországban a párizsi terrortámadás óta a nemzetbiztonsági kérdések nagyobb figyelmet kapnak a belpolitikában. A holland és az osztrák kormánynak is rizikós vállalkozásnak tűnik vízummentességet adni potenciálisan 75 millió török állampolgárnak, ráadásul a szokásosnál gyorsabb eljárásban.

Az Európai Tanács múlt heti konklúziójában még június vége szerepelt határidőként a török vízumliberalizációra, a Bizottság már április végén megtenné ezt a gesztust, miközben elismeri, hogy a vízummentes övezethez való csatlakozás 72 feltétele közül Törökország egyelőre 35-öt teljesít. Jó pont, hogy Törökország lehetővé tette a területén befogadott és segítségben részesített több mint 2,5 millió szíriai menekült számára a munkavállalást, és tovább erősítette általános határőrizeti és határigazgatási kapacitásait. A menekültek könnyebben hozzáférhetnek a közszolgáltatásokhoz is. Elmaradás többek között, hogy meg kell kezdeniük az ujjnyomatot is tartalmazó útlevelek kiállítását.

Küldjünk támogatást Törökországnak

Összesen hatmilliárd eurós támogatás van már az asztalon az EU-s államoktól Törökországnak 2018 után. Európai bizottsági források szerint a teljes tervezett támogatáscsomag első, hárommilliárd eurós küldeményére már elhasználták a közös uniós büdzsé tartalékait.

Még egyszer hárommilliárd eurót csak úgy lehet majd előteremteni, ha a már futó uniós programok költségvetéséhez nyúlnak,

és az Európai Bizottságban „mindenki retteg, hogy az övét veszik célba”, tudta meg az EUrologus egy magas rangú bizottsági forrásból. Corina Crețu, a fejlesztési támogatásokért felelős uniós biztos különösen aggódik, hogy a strukturális és kohéziós alapok látják kárát a költségvetési átszervezésnek. A költségvetést csak a nemzeti kormányok és az Európai Parlament egyetértésével lehet megváltoztatni, ezért hosszú és bonyolult egyeztetések következhetnek.

Az uniós támogatást a Törökországban rekedt menekültek életfeltételeinek javítására használhatná föl a török kormány.

Gyorsítsuk föl Ankara EU-csatlakozását

Tanácsi források szerint ez a pont keseríti meg leginkább a miniszterelnökök életét. Törökország évtizedek óta húzódó uniós csatlakozásában a legkisebb előrelépésnek is az a feltétele, hogy a török kormány közeledjen Ciprushoz, ahhoz az EU-s tagországhoz, amelyet Ankara a hetvenes évek óta nem ismer el, mint államot. Az ok: Ciprus szigetének törökök lakta északi felén Törökország 1979-ben katonai erővel hozott létre egy külön országot, amit viszont a nicosiai görög kormány és az Európai Unió egyetlen másik országa sem ismer el.

Nem mernek jósolni, hogy lesz-e megegyezés

Több uniós diplomata bizonytalanul nyilatkozott a csütörtök-pénteki csúcstalálkozó várható kimeneteléről. Továbbra is úgy érzik, hogy az uniós nagyhatalmak meccselik le egymás között az EU-török alkut, ami megnehezíti, hogy a 28-ak konszenzusra jussanak Törökországról.

„Túl sok érzékeny témát rángatunk bele egyszerre ebbe a tárgyalásba, mintha a migráció nem lenne önmagában elég” – nyilatkozta egy uniós diplomata. Csak a vízumliberalizáció és Ciprus nagyon régóta megoldatlanul heverő ügye megérne egy külön csúcstalálkozót, és most mindenről egyszerre kellene megegyezni.

Úgy tűnik, az Európai Unió most fizet meg egyszerre az összes elmaradásáért és figyelmetlenségért, amit a közvetlen szomszédságunkkal tartott kapcsolatában a fennállása óta felhalmozott.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!