Az Európai Bizottság nem győz magyarázkodni a menekültcsere miatt

Az Európai Bizottság hétfőn jogszabály-javaslat formájába öntötte a legújabb tervet a menekültválság kezelésére. A lényeg:

1. mindenkit, aki embercsempészek segítségével lépi át a török–görög határt, visszafordítanak Törökországba
2. aki nem Szíriából jött, azért, mert nagy valószínűséggel nem jogosult nemzetközi védelemre – ennek a jogi alapja a Görögország és Törökország között már működő visszafogadási egyezmény
3. aki Szíriából jött, azért, mert Törökország is elég biztonságos ahhoz, hogy ott kérjenek menedéket – Törökországot még nem ismerte el biztonságos harmadik országnak Athén, de ez napok kérdése
4. azokért a szíriai menekültekért cserébe, akiket Törökország így visszavesz, az Európai Unió ugyanannyi menekültet letelepít az EU területén azok közül, akik már most is Törökországban tartózkodnak, de nem indultak útnak
5. egy összesen 72 ezer fős keret áll az EU rendelkezésére erre a műveletre. 

Ez azt jelenti, hogy az egyetlen legális módja az Európába való bejutásnak az lesz, ha a menedékkérők elmennek egy török menekülttáborba, és megvárják, hogy onnan kiválasszák őket.

Kötelező lesz a befogadás, vagy önkéntes?

18 ezer ember befogadásának már megvan a jogi alapja: egy júliusban elfogadott betelepítési program. 54 ezer menedékkérő helyének a megteremtéséhez pedig módosítani kell a korábbi szabályt, amely eredetileg az unióba már belépett menedékkérőket osztotta volna el.

A bizottsági javaslat szerint, amelyet napokon belül jóváhagyhat az uniós Miniszterek Tanácsa, a betelepített szíriai menekültek a korábbi kvóták alapján meghatározott befogadási keretét csökkenti majd azoknak a tagállamoknak, amelyek részt vesznek a műveletben. Magyarországnak is van egy ilyen kerete, de nem ajánlott föl helyeket, és Orbán Viktor ismételt kijelentései alapján nem is fog. A viták arról, hogy Magyarországra nézve kötelező vagy önkéntes-e a végrehajtás, várhatóan folytatódni fognak azután is, hogy a miniszterek kétharmados többséggel megint megszavazzák majd a műveletet.

A sietség indokolt: a hétfő bejelentés szerint március 28-án már megkezdenék a migránsok utaztatását.

Jogszerű?

A megállapodás nem azt irányozza elő, hogy vasárnaptól azonnal mindenkit visszaszállítanak Törökországba. Az elképzelés szerint minden egyes újonnan érkező menedékkérő esetében lefolytatják a menedékjogi eljárást, és a jogerős döntés után szállítják őket vissza Törökországba. Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy gyorsított eljárásban fogják elvégezni ezeket a vizsgálatokat, de hozzátette, hogy a „gyorsított eljárás nem jelenti azt, hogy a vizsgálat nem lesz majd alapos.” 

A menekültek jogait védő nemzetközi szervezet, az Amnesty International már pénteken kijelentette: „Törökország nem biztonságos a menekültek és migránsok számára, és minden visszafogadási művelet, ami ennek az ellenkezőjére alapszik, elhibázott, törvénytelen, és erkölcstelen.” Az EU-Törökország alku „történelmi csapás az emberi jogokra” – írták.

Törökországot rengeteg kritika érte nemcsak az elmúlt években, hanem a közelmúltban is amiatt, ahogyan a kurd szeparatista mozgalommal szemben föllép a török kormány, mert őrizetbe vesz a rendszerrel szemben kritikus újságírókat, és mert megszállta a legolvasottabb ellenzéki újságot.

Végrehajtható?

Idén eddig legalább 144 ezer ember érkezett Görögországba, főleg Szíriából, Irakból és Afganisztánból, 43 ezren most is Görögországban tartózkodnak, 12 ezren a macedón határ mellett. A Leszbosz szigetén létesített fogadóállomás 3500 embert képes ellátni egyszerre. Az EU 4000 fős műveleti egységet ígért Görögországnak segítségként, bírókkal, tolmácsokkal, határőrökkel és más szakértőkkel, akik segítenek – foglalta össze a Reuters.

A gyakorlati problémák ugyanazok, amelyeket egy magyar kormányközeli forrás fejtett ki az EUrologusnak még tavaly szeptemberben: „Sokan dokumentumok nélkül jönnek. Hogyan lehet így gyorsan elbírálni a kérelmüket? És őrizet nélkül hogyan fog működni a menekültfogadó „hotspot”? Rögtön továbbállnak majd az emberek, akik nem akarnak Olaszországban vagy Görögországban maradni. Aki beleegyezik, hogy áthelyezzék, azt is repülővel kell majd utaztatni Litvániába, hogy Münchennél ne gondolja meg magát. Ki tiltja meg, hogy aki megkapta a repülőjegyét, az ne kezdjen el vele kereskedni? Utazási tőzsde alakul majd ki a hotspotok körül? És melyik utazási iroda fogja magát halálra keresni a művelettel?”

„Amint a megállapodás életbe lép, a szíriai menekültek, az embercsempészekkel együtt más utakat fognak találni, amelyeken át Európába juthatnak – mutatott rá Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. – Be fogják vállalni a veszélyesebb útvonalakat, mert akármennyire kockázatosak, ezek még mindig több reménnyel kecsegtetnek annál, hogy évekig menekülttáborokban éljenek, vagy, ami rosszabb, hogy áldozatául essenek az erőszakos szíriai konfliktusnak.”

Európai Bizottság: mi csak parancsot teljesítünk

Vajon milyen fényt vet az Európai Unióra, hogy cserét javasol a Törökországban maradt és a görög partokra már átjutott emberek között? Azt a kérdést, hogy miként fogja helyreállítani az Európai Bizottság ez EU erkölcsi megítélésén esett csorbát, az EB szóvivője, Margaritisz Szkinasz azzal söpörte le: „A Bizottság nem engedheti meg magának, hogy a valóság kommentátorává váljon, nekünk az a dolgunk, hogy a tervet megvalósítsuk, mert ez a huszonnyolc állami vezetőnk egyhangúlag hozott döntése.” 

Nincs B-terv, mert úgyis minden rendben lesz

Mit tesznek az uniós vezetők, ha mégsem válik be a több sebből vérző terv? A válaszok rémisztőek.

Megkérdeztük Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy mi a vészterv arra az esetre, ha mégsem válna be a török–EU-s együttműködés és Görögországban humanitárius katasztrófa fenyegetne azért, mert több százezer ember ott ragad, akik nem tudnak továbbutazni, és a görög kormány nem lesz képes ellátni őket. A miniszterelnök maga mondta egy hónappal korábban, hogy az EU és Törökország megállapodása nem működik a gyakorlatban. Ezzel indokolta, hogy védvonalra van szükség a macedón–görög és a bolgár–görög határon. 

„Miért is történne humanitárius katasztrófa? – mondta. – Én mindig abból szoktam kiindulni, hogy ha jól megszámolom az Európai Unió tagállamainak polgárait, akkor mi, európiaiak többek vagyunk, mint az oroszok meg az amerikaiak együtt. A legnagyobb piaca a világnak. Valószínűleg talán a leggazdagabb kontinens. Ráadásul ész meg technológia dolgában sem kullogunk hátul. Miért ne tudnánk megoldani 30-40 ezer ember elhelyezését? Ez egy olyan típusú föltételezés, amelyet szociológiai tények és a valóság nem támaszt alá. Európa majdnem mindenre képes, amire képes akar lenni. És miután senki nem akar humanitárius katasztrófát, és senki nem akarja, hogy Görögországban kezelhetetlen helyzet jöjjön létre, meg fogjuk oldani ezt a helyzetet.”

Angela Merkel német kancellár azzal számol, hogy az illegális bevándorlás már azelőtt alábbhagy, hogy sor kerülne 72 ezer ember áttelepítésére. „Ha nem így történne, akkor egyszerűen ki kell jelenteni, hogy az egész modell nem működik, és el kellene gondolkodni. De nem ebből indulunk ki” – szögezte le péntek este.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!