Hiába tiltakozna egy tagállam, az Európai Bizottság beküldhetné a határőreit

Az uniós Belügyminiszteri Tanács várhatóan soron kívül összeül a keddi brüsszeli robbantások miatt, írja az EUobserver. A soros holland elnökség nem tudta megmondani a lapnak, pontosan melyik napra várják Pintér Sándorékat Brüsszelbe, de valószínűleg csütörtökre.

Ma az Európai Bizottság is összeült. Az EU tavaly nyáron benyújtott biztonsági agendája a téma, és Jean-Claude Juncker, a testület elnöke Manuel Valls francia miniszterelnökkel is tárgyal délután.

Vitatott témákban kellene dűlőre jutni

A várható rendkívüli miniszteri ülésen az uniós határok külső védelme, a már meglévő adatbázisok használata és egy új légiutasadat-nyilvántartó rendszer (PNR) lesz a téma.

Utóbbival  az a céljuk, hogy hatékonyabban tudják kiszűrni az Európából Szíriába és Irakba, majd visszautazó „dzsihádturistákat”. „A PNR nem mindenre megoldás, de egy elengedhetetlen eszköz” – nyilatkozta szerda reggel Gilles de Kerchove, az EU terrorellenes koodinátora. Az irányelv az Európai Parlamenten akadt el, több baloldali képviselőcsoport csak két személyiségi jogokat védő jogszabállyal együtt engedné át a szöveget. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter tegnap azon füstölgött, hogy „felelőtlen” tovább akadályozni a PNR elfogadását.

A külső határok védelmére még tavaly kezdeményezte az Európai Bizottság egy európai határ- és parti őrség felállítását. Az uniós határőrizeti ügynökséget, a Frontexet turbóznák fel, és kiszélesítenék a jogköreit, például az „illegálisan Európában tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok” (mint a sikertelen menedékkérelmet beadók) visszaküldését is segítenék.

A szervezet saját dolgozói mellé a tagállamok legalább 1500 határőrt ajánlanának fel, akik a nemzeti hatóságoknál dolgoznának, amíg nincs rájuk szükség, de a mozgósításkor pár napon belül bevethetőnek kell lenniük.

Az uniós országoktól minősített többség kellene a végrehajtási döntéshez, ha akadékoskodna az érintett tagállam.

A javaslattal jobban ellenőrzötté válnának az európai határok, de belegyalogolnának a nemzeti szuverenitásba. A magyar kormány előbbit nagyon szeretné, utóbbit jóval kevésbé.

Az európai határ- és parti őrségről szóló parlamenti jelentésnek Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője az egyik felelőse. Az EUrologusnak azt nyilatkozta: kételkedik benne, hogy június végéig meg tudnak egyezni az uniós törvényhozó testületek, részben a javaslat nemzeti szuverenitást sértő részei, részben tisztázásra váró gyakorlati problémák miatt. A közös határ- és parti őrséget fenntartó ügynökséget az európai és a tagállami határvédelemnek közös felelőssége lesz fenntartani, de nincs definiálva, hogy ez mit jelent gyakorlati szinten, vagy milyen következményekkel jár. Meg kell egyezni róla, hogy ki jelentheti ki, hogy sürgősségi helyzet van, és be kell avatkoznia a közös csapatoknak. Az ügynökség egy részlege a rizikó-, és veszélyhelyzeteket elemzi majd, de nem a saját adatai alapján, hanem az alapján, amit a tagállamok szolgáltatnak nekik.

Nem világos még a szerv finanszírozása sem, és hogy kifelé melyik intézménynek kell elszámolnia a rendelkezésre álló eszközeivel, magyarázta Niedermüller.

Több vagy kevesebb EU-t?

Több euroszkeptikus és unióellenes, szélsőjobboldali politikus is arra használta ki a brüsszeli terrortámadásokat, hogy az EU és Schengen ellen érveljen. Az Egyesült Királyságban a június 23-i népszavazás vitájába is belesodródott, amit a szigetország uniós tagságáról fognak tartani. David Cameron konzervatív miniszterelnök korábban azzal érvelt, hogy az EU-n belül nagyobb biztonságban vannak. Michael Howard, aki David Cameron előtt vezette a konzervatívokat, vitatta ezt. Szerinte igazából az számít, hogy az uniós rendőri ügynökség, az Europol tagjai maradjanak, és ezt az EU-n kívülről is el tudják érni. Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja a belső határellenőrzések hiányát okolta a merényletért, mert így a terroristák szabadon mozoghatnak, és többek között a francia Nemzeti Front is kiadott egy hasonló közleményt.

Az EU terrorellenes koordinátora szerint viszont éppen „több Európára és több Schengenre van szükség”. A tagállamoknak többet kellene az Europolba fektetnie és jobban kellene használnia azt, akárcsak az uniós adatbázisokat. Dimitrisz Avramopoulosz belügyi biztos is azt hangsúlyozta, hogy nagyobb összehangoltságra van szükség, és sürgősen össze kell kötni a meglévő adatbázisokat, mert a helyi hatóságok tudtak a támadókról, akik mégis több országon (köztük Magyarországon) keresztül jöttek vissza Európába, tanyát vertek és támadtak.

A tagállamoknak bízniuk kell egymásban és több információt kell megosztaniuk, ki kell használniuk például az uniós rendőri ügynökség terrorelhárító központját, a lopott dokumentumokat nyilvántartó és a schengeni övezetbe belépők ellenőrzésre alkalmas adatbázist. (Egy január végi európai parlamenti szemináriumon szintén arra panaszkodtak politikusok és tisztviselők az Eurologusnak, hogy a már meglévő lehetőségeket sem használják ki az EU országai.) Dimitrisz Avramopulosz belügyi biztos szerint nyomást kell gyakorolni, hogy a javaslataikat elfogadják a tagállamok és az Európai Parlament, a terrorizmus elleni keretjogszabályról például már három hónapja alig haladnak a tárgyalások.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök azonban még a Bizottság terveinél is tovább ment. „Azok, akik azzal verik át magukat, hogy „zárjuk le a határainkat”, nem fogják fel, hogy az ellenségek már a városainkban vannak” – mondta. Ő egy „egyesített biztonsági és védelmi struktúrát” hozatna létre.