A hollandok elgáncsolhatják az ukrán forradalmat

További Eurologus cikkek

Népszavazást tartanak Hollandiában az EU-ukrán egyezményről, ami miatt kitört a Majdan. Putyin és a Brexit-hívők dörzsölgethetik a tenyerüket.

Ma szavaznak a hollandok az EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi egyezményről. Az egyezmény szabadkereskedelmi övezetet hoz létre, mélyíti a kapcsolatokat Ukrajna és az unió között, és átvetet számos uniós jogszabályt.

A Moszkva-párti Viktor Janukovics elnököt azért buktatta meg 2014-ben a Majdanon tüntető tömeg, mert nem írta alá ezt a megállapodást. Az ukránoknak gazdaságilag és emberéletekben is drágán meg kellett fizetniük azért, hogy az oroszpárti politikát az unióhoz való közeledésre cserélték. Elmérgesedett a viszonyuk Moszkvával; Putyin gazdasági és katonai erővel is büntetett. Ukrajna mostanra részleges csődbe került, kisebb-nagyobb intenzitású háborút vív az alig burkolt orosz beavatkozással megerősített Donyec-medencei felkelőkkel, és elveszítette a Krím-félszigetet.

Nem érdekli őket Ukrajna

Most a cserébe nyert társulási egyezményt veszélyezteti a holland népszavazás. Arról, hogy miért, így vallott egy interjúban a népszavazásért kampányoló Burgercomité-EU elnöke, Arjan van Dixhoorn:

Meg kell értenie, minket nem igazán érdekel Ukrajna.

„Minden lehetőséget felhasználunk, hogy nyomást gyakoroljunk Hollandia és az EU kapcsolatára.” Megvárták, hogy a referendumtörvény életbe lépjen, nézelődtek, miről lehetne egyet népszavazni, és aztán felismerték, hogy erről (minden uniós tagállamnak ratifikálnia kell a szerződést).

Az offshore-botrány is belekeveredett

A GeenPeil azt is Ukrajna fejéhez vágta, hogy korrupt ország. Ebből a szempontból nem jött jól, hogy Petro Porosenko elnök is érintett a nemrég kirobbant offshore-botrányban. A kiszivárgott iratok alapján épp azalatt regisztrált egy panamai céget, hogy heves harcok dúltak a Donyec-medencében az orosz támogatású szakadárok és az ukrán csapatok között. A New York Times is foglalkozott a korrupcióval az országban, amelyet szerintük a nyugatbarát elnök is elfogadott a hatalomra kerülése áraként. Az ország egyik leggazdagabb emberéből lett politikus azzal védekezett, hogy „hibrid hadviselés” megy ellenük, és ennek részeként hamis információkat terjesztenek (később finomított a kritikán). Az Európai Bizottság szóvivője, Margaritisz Szkinasz hétfőn mismásoló választ adott a botrányt firtató kérdésre.

A Burgercomité-EU többek között egy provokatív blog politikai oldalágával, a GeenPeillel gyűjtötte össze a szükséges aláírásokat. Olyasmiket állítottak röplapokon, hogy a társulási egyezménnyel „nyitott határok” jönnének létre Ukrajna és az unió között. (valójában csak vízummentességről van szó és ez sem közvetlenül a szerződésből következik, erről itt írtunk). A nemek mellett áll a népszerű EU-ellenes, szélsőjobboldali Szabadság Párt és a Párt az Állatokért is. Plakátok hirdetik, hogy Ukrajnában egy óriási farmon borzasztó körülmények között tartanak csirkéket, amivel megfojtják a holland termelőket és ez a kampány egyik fő témájává vált, amin még az ukrán külügyminiszter is meglepődött.

Brüsszel „kontinentális válságtól” fél

A másik oldalon a szocialisták ifjúsági szervezete tolta túl a kampányt, legalábbis a hatóságok szerint, mert betiltották egy plakátjukat. A képen Vlagyimir Putyin és a Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders mutatja be a klasszikus Brezsnyev-Honecker csókot.

A szocialisták mellett a középpártok túlnyomó része és a kormány is az igeneket támogatja, de utóbbi csak visszafogottan kampányol, mert a túl harsány kampány 2005-ben az uniós alkotmányszerződést elutasító népszavazáskor is visszaütött.

Brüsszelben is csak óvatosan nyilatkoznak, szinte egyedül csak az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szólalt meg. „Kontinentális válságról” beszélt, ha a nemek győznek, aminek Oroszország aratná le a gyümölcsét. „Ne változtassuk a referendumot egy Európáról szóló szavazássá” – kérte a bizottsági elnök.

Előnyös a kárpátaljai magyaroknak

A kampányba sok civil szervezet is bekapcsolódott, akik között kétmillió eurót osztottak ki. Ahogy arról korábban írtunk, a mobilapptól a nyomtatott vécépapírig mindent bedobtak, és köztük van a „Európai Magyar Emberjogi Alapítvány Közép-Európa”. A szervezet a kárpátaljai magyarokat akarja megvédeni, mert Ukrajna szerintük nem tartja tiszteletben a kisebbségi nyelvi jogokat.

„Felháborítónak találom ezt a helyzetet, mivel az említett szervezet a kárpátaljai magyarok tudta és beleegyezése nélkül kampányol az ő nevükben” – írta az EUrologusnak az Európai Parlament egyetlen kárpátaljai magyar képviselője, Bocskor Andrea. A Fidesz-KDNP listáján bejutott politikus szerint „való igaz, hogy Ukrajna a jelenlegi körülményekre hivatkozva kevés figyelmet szentel az országban élő kisebbségekre, és az is igaz, hogy 2014-ben volt arra kísérlet, hogy eltöröljék a még 2012-ben hozott nyelvtörvényt,” de utóbbi próbálkozás nem ment át az akkori elnökön. „Úgy gondolom, hogy a szervezet a kampányával többet árt, mint használ, mivel

ha nemek győznek április 6-án, az Ukrajnában élők nagyot csalódnak az európai emberek szolidaritásában, segítőkészségében.

Kárpátalja négy EU-taggal határos, így jól járhat az egyezmény szabadkereskedelmi részével. „Nem csak gazdasági előnye van a társulási megállapodásnak, de a kárpátaljai magyarság, mint Ukrajnában élő kisebbség helyzetének pozitív megerősítésére is szolgál”, mert az egyezmény a kisebbségi jogok iránt is elkötelezi az aláírókat. „Nem elhanyagolható szempont a vízummentesség sem, amely remélhetőleg már a nyár folyamán megvalósulhat.” (Most sem kell vízum annak, aki felvette a kettős állampolgárságot, csakhogy az ukrán alkotmány – az országban élő sok orosz miatt – ezt nem ismeri el, így a kijevi külügyminiszter januárban még büntetéssel is fenyegetőzött.)

A nemek vannak többségben

A választók nincsenek teljesen képben

Egy szerdai felmérés alapján a választók csaknem a fele úgy gondolja, hogy az EU-ukrán egyezmény az első lépés Ukrajna EU-tagsága felé. Valóban fontos mérföldkő lehet az EU felé vezető úton, de nem feltétlenül vezet tagsághoz. (Bővebben itt írtunk a kérdésről.) Törökországgal például már 1964-ben kötött egy partnerségi szerződést az EU akkori elődje, az Európai Gazdasági Közösség, amelyben elismerte a csatlakozási törekvésüket, de a folyamat csak azóta is húzódik. Március 3-án Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy Ukrajna legalább húsz évig még biztosan nem válik az EU részévé.

Tavaly decemberben is úgy kapott kosarat az uniós bel- és igazságügyi együttműködés a dánoktól, hogy a szavazók egy jó része nem is igazán tudta, miről van szó.

Bocskor Andrea az igenek pártján áll, de a felmérések alapján a nemek vezetnek. Az eredmény nem kötelező érvényű, és az sem teljesen garantált, hogy meglesz az érvényességhez szükséges 30 százalékos részvételi arány. A hollandokat mérsékelten érdekli az ügy, annak ellenére, hogy az ukrán konfliktusban nekik is voltak veszteségeik, amikor Kelet-Ukrajna felett lelőttek egy Amszterdamból induló repülőjáratot. (A körülmények tisztázatlanok, az eset vizsgálata nem nevezett meg felelősöket, de több jel utal arra, hogy a Moszkva által támogatott szakadárok indították a rakétát.)

Mindenesetre csúnya lenne figyelmen kívül hagyni a népszavazás eredményét. Tavaly nyáron éppen a jelenlegi kormány fogadta el a jogszabályt, amely alapján most voksolhatnak, és ez lesz az első éles teszt. „Egy érvényes nemmel a kabinet újragondolja a lépéseket, amelyeket tenni fog, és egyeztet ezekről a parlamenttel” – áll a holland kormány kiszivárgott stratégiájában. Korábban a parlament is megígérte, hogy tiszteletben tartja a döntést.

Ha a nemek nyernek, Európának problémája lesz, és ez a probléma a destabilizáció

– mondta Jean-Claude Juncker. Egy, a Wall Street Journalnek nyilatkozó eurokrata szerint az elutasítás a június végi brit EU-tagsági népszavazás kezdő lövése is lehet – nem véletlen, hogy a kilépéspárti UKIP elnöke, Nigel Farage személyesen ment el kampányolni Hollandiába. Ha a választók kikosarazzák Ukrajnát, az az EU felé igyekvő keleti országokban, Moldovában és Grúziában is lelohaszthatja a lelkesedést.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!