Azt hitte, minden rendben a görögökkel?

Kedden fél óra alatt megszakadtak a tárgyalások a görögök és a mentőcsomagot nyújtó hitelezők, a „kvartett” között. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az Európai Stabilitási Mechanizmus és a Nemzetközi Valutaalap azért állt fel az asztaltól, mert egyeztetnie kell, mondta Euklidész Cakalotosz görög pénzügyminiszter.

Az EUobserver szerint most azon kaptak össze, hogy a hitelezők már most írásban szeretnének látni két év múlva esedékes korrekciós intézkedéseket. Ezek akkor lépnének életbe, ha Athén nem tudná tartani a 2018-ra előírt 3,5 százalékos elsődleges költségvetési többletet, vagyis hogy a görög költségvetés ennyivel több pénzt szed be, mint amennyit elkölt az adósságok törlesztésén felül. A görög kormány szerint alkotmányellenes lenne előre törvényeket hozni. Inkább elköteleznék magukat, hogy ha elszaladni látszik a költségvetés, majd korrigálják. Ráadásul ilyesmiről szó sem volt a harmadik mentőcsomag tavaly nyári tárgyalásán, érvelnek.

Hiába tűnt az euróövezeti pénzügyminiszterek múlt heti ülésén nagyon közelinek a megállapodás, a csúszás miatt törölték a következő, csütörtökre tervezett találkozót. Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök a legmagasabb szinten tárgyalna, azaz összehívná az euróövezeti állam- és kormányfőket, de a kérést elutasították.

Nem látni, hogyan fognak törleszteni

Amíg nem végeznek a harmadik mentőcsomag első felülvizsgálatával, a görögök egy ötmilliárd eurós részlethez nem férnek hozzá. A Politico hírlevele szerint egyelőre eldöcögnek legalább május végéig–június elejéig, de júliusban 3,5 milliárd eurót kell törleszteniük. Egy sikeres felülvizsgálattal megnyílna az út az adósságkönnyítés előtt, amit a Nemzetközi Valutaalap szorgalmaz. A csapda, hogy pont ez a szervezet akarja előre írásba adatni görögökkel a költségvetési korrekció pontos értékét.

A könnyítés ráadásul nem azt jelenti, hogy elengednék az irgalmatlanul magas, a bruttó nemzeti össztermék 177 százaléka körüli államadósság egy részét. Ezt nehéz lenne lenyomni az euróövezeti tagállamok adófizetőinek torkán, és Angela Merkel német kancellár már korábban kizárta a lehetőséget, mert szerinte ezt uniós szabályok tiltják. Athén ehelyett futamidő-hosszabbítást és kamatcsökkentést kaphat.

A görögök most is viszonylag alacsony költséggel és hosszú időn át törleszthetnek, ráadásul 2023-ig ezt el sem kell kezdeniük, de a cserébe elvárt spórolási intézkedések miatt egyre inkább fogy a türelmük. Máshonnan, a tőkepiacokról viszont képtelenek újrafinanszírozni a lejáró adósságaikat, mert túl magas kamatokat kellene fizetniük.

A Politico forrásai szerint most ugyanaz történik, mint a hét éve tartó cirkusz alatt már sokszor: egyszerűen mindkét fél arra játszik, hogy a másiknak elfogyjon a türelme és beadja a derekát. „Inkább a minőségben, mint a gyorsaságban vagyunk érdekeltek” – nyugtatta őket egy tisztviselő a miniszteri Tanács holland elnökségétől.

Kérdés, hogy nem mennek-e túl messzire, mint tavaly nyáron, amiből a harmadik mentőcsomag lett. A görög Kathimerini nevű lap arra figyelmeztet, hogy a Sziriza képviselői, különösen a párt centrumától balra álló keményvonalasok nem akarnak belemenni a korrekciós intézkedésekbe. A Sziriza a 2015. szeptemberi választással ugyan megszabadult a leghangosabb belső ellenzékétől, de a kormánynak így csak három fős többsége van a parlamentben.

Lázonganak a migránsok

Ha ez nem lenne elég, ott a migrációs válság, ahol a legnagyobb teher a görögökre hárul, és itt sem viszi túlzásba a segítséget a többi uniós ország. A menedékkérők egy részének elosztása „kvóták” alapján még a mostani korlátozott formájában is kínkeservesen halad, egy állandó áttelepítési mechanizmussal szemben pedig Európa-szerte nagy az ellenállás.

Az EU pénzzel, emberekkel és fogadóállomásokkal („hotspotokkal”) segít, valamint kialkudott Törökországgal egy egyezményt, amely csökkentette a Görögországba érkező migránsok számát. Hogy ennek ellenére még messze nincs minden rendben, azt jól mutatja a keddi lázongás, ami a leszboszi hotspotnál tört ki.

A görögöktől függ, hogy marad-e a schengeni határokon ellenőrzés

Görögország határvédelme is összeomlott a migránsok és a gazdasági válság súlya alatt. Az Európai Bizottságnak kedden küldtek egy levelet, amiben azt kell bebizonyítaniuk, hogy helyre tudják hozni a rendszert. Az Európai Bizottság május 12-ig döntheti el, elfogadja-e a lépéseket. Ha nem, akkor a többi tagállam tovább fenntarthat a Schengen-övezetben rendkívüli belső határellenőrzéseket.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!