Görögország adósságkönnyítésre számíthat

Adott ünnepelnivalót a május 9-i Európa-naphoz az euróövezeti pénzügyminiszterek ülése: dűlőre jutottak, hogyan kezeljék a görög válságot a következő pár hónapban.

Nem csökken, de elviselhetőbb lesz a hitel

Először beszéltek arról, hogyan könnyítsenek a görögök adósságán. Még 2012-ben állapodtak meg, hogy ha Athén szépen törleszt és teljesíti a mentőcsomagokért cserébe elvárt feltételeket, elviselhetőbbé teszik az óriási adóssághegyüknek a visszafizetését. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is a segítséghez kötötte, hogy továbbra is részt vegyen a görög programokban, mert szerinte a görögök máshogyan nem tudnak boldogulni a bruttó nemzeti össztermék nagyjából 180 százalékára rúgó hitelekkel.

Most először végre a részletekről is szó volt, és Euklidész Cakalotosz görög pénzügyminiszter szerint

A tervezetet még Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is támogatta, aki korábban úgy gondolkodott: ki kellene várni, hogy év végéig hogyan teljesítenek a görög pénzügyi reformok, mielőtt indítják a felmentő sereget.

Berlin azért annyit előre kikötött, hogy az adósságból semennyit sem hajlandóak elengedni. A háromlépcsős program ezért csak könnyítene a terheken, olyan hosszútávú intézkedésekkel, mint a kamatok visszavágása és a futamidők kitolása. Cserébe Görögországnak három év alatt reformokat kell végrehajtania.

Kérdés, hogy ez valóban fenntarthatóvá teszi-e az adósságot: az EUobserver szerint egy olyan felmérést mutatott be az uniós mentőalap a pénzügyminisztereknek, amely alapján 2060-ra valahová 63 és 258 százalék közé eshet a kormányzati kintlevőségek aránya. Még előbbivel is csak majdnem felelnének meg az euróövezeti országoktól megkövetelt 60 százaléknak, de ha utóbbit most érnék el, azzal túlszárnyalnák a világ összes többi országát. Most csak Japánnak és Zimbabwének nagyobb az államadóssága.

Nem kell előre törvényeket hozni

Arról is sikerült megállapodni, mi történjen, ha a görög költségvetés hiányát nem bírják a 2018-ra követelt 3,5 százalék alatt tartani. Itt a hitelezők – főként az IMF – azt akarták, hogy Görögország hozzon előre törvényeket, de ebbe Athén nem ment bele. Végül abban maradtak, hogy a görög kormány inkább egy automatikus vészmechanizmust hoz létre: ha a statisztikai adatok bajt jeleznének, elnöki rendelettel korrigálnának, amit a költségvetés felülvizsgálata követne. Abban is engedtek a pénzügyminiszterek, hogy Athén kiválthatja bevételnövelő intézkedésekkel az elvárt kiadáscsökkentéseket, ha erre adottak a feltételek.

Május 24-én állapodhatnak meg

Még meg kell egyezniük a mentőcsomag következő, ötmilliárd eurós részletéért cserébe elvárt reformokról. Heves tiltakozások mellett a görög parlament elfogadott egy nyugdíjreformról és egy jövedelemadóról szóló törvényt. Az euróövezeti miniszterek szerint a lépés „kikövezi az utat” a kifizetéshez, de még a bedőlt hitelekkel, a közalkalmazotti bérekkel és egy privatizációs alap felállításával is foglalkoznia kell Athénnak.

A három dologról – az adósságkönnyítésről, a vészmechanizmusról és a következő hitelrészletről – május 24-én állapodhatnak meg, reménykedett a görög pénzügyminiszter.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!