Ki fizet majd a menekültekért?

Egymilliónál is több menedékkérő érkezett az Európai Unióba tavaly nyár óta, és világossá vált, hogy az uniós bevándorláspolitika nem működik. Az úgynevezett dublini rendszernek az a lényege, hogy arra a tagállamra hárul a felelősség, ahol a menedékkérő először belép az EU területére. Vagyis túlnyomó részben a csőd szélén táncoló, politikai krízistől politikai krízisig bukdácsoló Görögországra. Talán nem nehéz belátni, hogy egy 28 tagú klubban ez nem a legigazságosabb felosztás.

Nem meglepetés, hogy a dublini rendszer igazságtalan és működésképtelen. Csak eddig nem volt ekkora menekülthullám, hogy megroppantsa a rendszert, bár az olaszok már évek óta lobbiztak Dublin reformjáért. Amíg viszont máshol nem bukkantak fel menedékkérők, addig ez senkit sem zavart. 

 

Valójában nem sok újat mutattak

Az Európai Bizottság a múlt héten állt elő egy javaslattal Dublin reformjára. A bejelentést körülvevő riadalommal ellentétben meglehetősen szerény módosításokat javasoltak. Az első számú felelős továbbra is az a tagállam, ahova a menedékkérő először érkezik. Csak akkor kell más tagállamoknak átvállalniuk menekülteket, ha az adott tagállam népességével, GDP-jével arányos menedékbefogadási kvótát túllépi a beérkezők áradata.

A Bizottság itt a láthatóan eddig sem működő elosztási rendszerhez nyúlt. A korábbi, egyszeri kvótarendszert Magyarország és Szlovákia támadta meg az Európai Bíróságon,

 

Így válik Görögország óriási menekülttáborrá, miközben Törökország, Libanon, Jordánia már az, és a szíriai háború legutóbbi borzalmai elől menekülőket már Törökország sem fogadja be, a határ egyik oldaláról a török hadsereg lő közéjük, Szíriából pedig az Iszlám Állam tizedeli őket, amikor csak teheti. 

Tényleg csak ennyire futja?

Hogy a Bizottságnak miért nincs jobb ötlete, annak több oka van.

• Politikai arrogancia: csak azért is le kell ezt nyomni a tagállamok torkán.
• Ötlettelenség: senki nem javasolt még alternatív igazságos, működőképes rendszert.
• És a politikai valóság: egy 28-as klubban nonszensz, hogy nem osztjuk meg a feladatokat, tehát – mondja a Bizottság – tessék átvállalni pár száz, pár ezer menekültet. 

Hogy ösztönözze a vonakodó tagállamokat, a Bizottság előállt a pénzbüntetés, azaz a „szolidaritási hozzájárulás” ötletével. Ennek értelmében az a tagállam, amelyik nem hajlandó átvállalni menekülteket a túlterhelt uniós országoktól, menekültekét 250 ezer euróval kiválthatja magát. 

Magyarország természetesen hevesen tiltakozott, Orbán Viktor miniszterelnök „lórúgásként”, „gyomorszájra mért ütésként” jellemezte a javaslatot. 250 ezer euró fejenként az 77,7 millió forint. 

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint százmilliárdos tétel lenne elutasítani azt az 1290 menekültet, akit a brüsszeli rendszer szerint Magyarországnak kellene befogadnia (és valóban, a mostani árfolyamon az 1290 menekült fejenként negyedmillió euróval számolva épp 100 milliárd forint). 

Csak halkan jegyezzük meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank az alapítványain keresztül 265 milliárd forintot osztogatott szét titokban, a jegybankvezér Matolcsy György miniszteri tevékenységét bemutató könyv kiadására és több nyelvre lefordítására összesen 70 millió forintot fizettek az alapítványok. 

Egy menekült ára egy Matolcsy könyvért. És lehet, hogy jobban jár Magyarország mondjuk egy szíriai keresztény orvos befogadásával.

1290 menekült befogadása valószínűleg egyébként sem fogja megváltoztatni Magyarország arculatát, mindennapjait. Ferenc pápa múlt heti beszédében megfedte azokat az európai országokat, amelyek nem mutatnak szolidaritást, és kerítésekkel, falakkal tartják távol a háború elől menekülőket. A keresztény Magyarország védelme talán épp a szolidaritásban mutatkozna meg, és nem abban, hogy 1290 az ENSZ által is menekültnek nyilvánított, biztonsági szempontból átvilágított embert távol tartunk hazánktól. 

Szét fogják szedni

Egyébként hiába a nagy hüledezés, a büntetés kiszabása egyelőre „csak” bizottsági javaslat, amelyet még a tagállamoknak, és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Nyilván ebben a formában nem fog átmenni. 

Az EP-ben tartott első, szerdai vitán a bevándorlásellenes csoportok kritizálták a „szolidaritási hozzájárulást”. A Nigel Farage brit euroszkeptikus politikus csoportjához tartozó Laura Ferrara arra hívta fel a figyelmet, hogy a büntetést az adófizető állampolgárok fogják állni, és hogy más szankciók után kéne nézni, mint például a tagállamok szavazati jogának felfüggesztése a tanácsban. 

A meccs tehát nem lefutott.