Nem izgatja az Európai Bizottságot Szijjártó kritikája

További Eurologus cikkek

Szerintük ők dolgoztak rajta, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU-ban.

Meg kellene vizsgálni azt, hogy az Európai Bizottság elnöke és az általa vezetett testület tevékenysége mennyire járult hozzá a brexit-döntéshez, mondta Szijjártó Péter az Indexnek adott nagyinterjújában. Szerinte a helyzetért az uniós testület is felelős, és le kellene vonni a „személyi konzekvenciákat”. Nem ez volt az első eset, hogy a magyar külügyminiszter azt pedzegette, ott is személyi felelőst kellene keresni, amiért a britek többsége az EU-ból való kilépés mellett szavazott.

Nem az uniós migrációpolitika miatt léptek ki

A magyar kormány a brexit-döntést igyekezett a saját kvóta- és bevándorlásellenes kampányához is felhasználni, mondván, az uniós migrációpolitika is hozzájárult a brit döntéshez. Ezzel szemben nem az EU-n kívüli, hanem az azon belüli migrációt akarták csökkenteni a reformköveteléseikkel. A „kvótákkal” már csak azért sem lehetett gondjuk, mert a bel- és igazságügy alól korábban kapott kivételük miatt nem is kellett senkit kötelezően befogadniuk (önkéntesen viszont a magyar kormánnyal szemben megtették ezt).

Brüsszel nem üzen külön semmit Szijjártónak

Megkérdeztük az Európai Bizottság szóvivőjét, de Mina Andreeva nem akarta külön kommentálni Szijjártó Péter szavait. Csak azt ismételte, amit Jean-Claude Juncker már többször elmondott: dolgoztak azon, hogy a briteket nekik és a többi tagállamnak tetsző reformokkal tartsák bent, amelyekről meg is állapodtak.

Az egyezkedéseken valóban a britek szinte minden óhaját teljesítették. Egy pontot kivéve: a szigetország vissza akarta fogni a keleti tagállamokból, köztük Magyarországról jövő munkavállalók számát, de csak egy ideiglenes „vészféket” kapott a juttatásokra. A szabad munkaerő-áramlás viszont az EU egyik alapköve. Még a kilépés után sem engednék, hogy ettől megszabaduljanak a britek, ha szabad hozzáférést akarnak a közös piachoz.

Jean-Claude Juncker egyébként hiába vezetgeti külön füzetbe azok nevét, akikben csalódott, nem állt bosszút, amiért 2014-ben David Cameron miniszterelnök ellene szervezkedett és Orbán Viktorral együtt a kinevezése ellen szavazott. Helyette az Európai Bizottságban odaadta a briteknek azt a biztosi területet, amit Cameron kinézett maguknak, és a szigetország óhajainak teljesítését az egyik fő programpontává tette. Még azután sem vette őket levegőnek, hogy megszavazták a brexitet és lemondott az uniós biztosuk. A helyette jelölt Julian Kingnek a várakozásokkal szemben nem valamilyen súlytalan feladatot – esetleg tárca nélküli posztot –, hanem a „biztonsági unió” kialakítását osztotta tegnap, amiben például a terrorizmus elleni védelem is benne van.

Nem tudni, kipécézte-e Juncker Orbánt

Jean-Claude Juncker nemrég elárulta, hogy harminc éve egy füzetben vezeti a neki csalódást okozók nevét. Többek között mi is rákérdeztünk az Európai Bizottság szóvivőjénél, Orbán Viktor szerepel-e ezen a listán, de ő ebben a kérdésben nem akart a testület vezetője helyett nyilatkozni. „Ha az elnök úgy dönt, bizonyára megtalálja a módját”, hogy tudassa, közölte Mina Andreeva ügyeletes főszóvivő.

A britek követeléseinek teljesítése Juncker egyik fő elnöki programpontja volt. London azt is szorgalmazta, hogy kevesebb új uniós jogszabály legyen, és Szijjártó Péter is az elburjánzott európai bürokráciára panaszkodott. Csakhogy a Bizottságban 2013 és 2017 között öt százalékkal csökkentik a dolgozók számát, ellentétben a „bürokráciacsökkentéstől” is zavartalanul hízó magyar állammal, és Juncker a jogszabálygyártást is visszanyeste. Utóbbi olyan jól sikerült, hogy az európai parlamenti képviselők egy része már azért panaszkodik, mert így nincs elég munkájuk.

Az tény, hogy az Európai Bizottság nagyjából Néma Bobként nézte végig a brexit-kampányt, de ezt épp a brit miniszterelnök kérte.

Orbánnak túl sokat ficánkol a Bizottság

Junckert ugyanakkor a közelmúltban más okból is betámadta a magyar kormány. Korábban többször is kijelentette, hogy „politikai”, azaz öntudatosabb Bizottságot akar, amely képes jobban megvédeni magát a tagállami vezetők támadásaitól. Orbán Viktor pontosan arra panaszkodott Tusványoson, hogy a testület túlságosan is politikaivá vált, önálló szereplővé nyilvánította magát.

A brexit-döntés után máshol is megindult a pusmogás arról, hogy megpróbálják lemondatni Junckert, így a magyar kormány erre a hullámra felfeküdve indíthat újabb rohamot ellene, ha már annak idején a kinevezését nem sikerült megakadályozni.

Finoman szólva se nyomta el az EU a briteket

Nem csak Juncker alatt próbált az EU külön a britek kedvében járni, a szigetország annyi engedményt csikart ki az EU-tól és az elődjétől, az Európai Gazdasági Közöségtől, mint egyetlen más tagállam sem. 2015 előtt is kétszer újratárgyalhatták a feltételeket, először szinte rögtön a belépésük után, 1975-ben. A második körben, 1985-től olyan visszatérítést kaptak a többi tagállamtól – így az EU-csatlakozása óta Magyarországtól is –, amelyhez hasonlót sem fizettek senki másnak. Emellett a britek kivételt kaptak többek között a monetáris unió (az euró bevezetése), a közös bel- és igazságügy, az uniós alapjogi charta, valamint Schengen alól. Emellett úgy kritizálták a keleti tagállamoknak pénzt adó kohéziós politikát, hogy azt annak idején pont miattuk találták ki és indították el, mert az egyik legszegényebb tagként léptek be az Európai Gazdasági Közösségbe.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!