Az EU jövőjéről meccselnek Orbánék Merkellel

Kemény napjai lehetnek Angela Merkel programszervezőjének. A német kancellár augusztus végén átvedlett a politikai haknik királynőjévé, egy hét alatt összesen 15 uniós tagállam vezetőjével találkozik a 27-ből. A visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), köztük Orbán Viktor augusztus 26-án kerülnek sorra Varsóban.

A körúttal a brexit-népszavazás és a szeptemberi uniós csúcstalálkozó között próbálja rendezni a sorokat és a többiekkel együtt nagy vonalakban azon gondolkodni, merre menjen tovább az EU.

A tárgyalássorozatból látszik, ki hordja a nadrágot az unióban: nem az Európai Bizottság vagy az állam- és kormányfőkből álló Tanács, hanem a német kancellár. Bár Angela Merkel az egyeztetésekkel épp azt próbálhatja erősíteni, hogy a németek nem egyoldalúan lökik ilyen vagy olyan irányba az EU-t, miután a britek kiiratkoztak a közösségből, ez nem egyszerű feladat. Különösen például azért, mert nemrég a portugálok és a spanyolok csak úgy úszták meg az elvileg kötelező büntetést költségvetési túlköltekezés miatt, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter leszólt az Európai Bizottságnak az érdekükben.

Bejöhet Orbán tusványosi ötlete

A német kancellár hétfőn indította be a diplomáciai rapid randikat. Első körben a britek után maradó másik két nagy tagállamból találkozott a kollégáival, François Hollande francia elnökkel és Matteo Renzi olasz kormányfővel. Helyszínnek a Giuseppe Garibaldi repülőgép-hordozót választották, egyáltalán nem véletlenül: az egyik továbblépési lehetőség az uniónak épp egy katonai integráció lehet.

Európának többet kell tennie a biztonságáért – utalt a lehetőségre Angela Merkel, akinek a kormánya egy májusban kiszivárgott fehér könyvben érvelt egy uniós hadsereg fokozatos kialakítása mellett.

Az önálló uniós biztonság- és védelempolitikára mindig sandán néző britek kilépésével megnyílt ezelőtt az út. Az is erősítheti a folyamatot, hogy az Egyesült Államok egyik elnökjelöltje, Donald Trump kijelentette: akár a NATO közös védelmét is hajlandó lenne felmondani.

Ahogy arról korábban írtunk, az Európai Bizottság vezetője pártolná a valódi védelmi uniót és van is már valamilyen kezdemény hozzá, ráadásul úgy tűnik, a többiek egyetértéséért sem kell sokat pedálozni. Még Orbán Viktor is közös hadseregről beszélt a Tusványoson, és a cseh miniszterelnök is hasonlóképp nyilatkozott nemrég.

Folytatódik az őrlődés a kvótákon

Nem pendülnek viszont ennyire egy húron a tagállamok a menekültek kezelésében, pedig valahogy itt is meg kellene találni az összhangot. A határvédelem fontosságában még nagy az egyetértés, amit a Merkel-Hollande-Renzi találkozó helyszíne is mutatott: a Garibaldi hajó vezeti az EU földközi-tengeri határőrizeti küldetését. A tagállamok, az Európai Parlament és a Bizottság brüsszeli tempóval mérve gyorsan, még a nyár elején átnyomták a közös határvédelmemről szóló kezdeményezést.

A menedékkérők szétosztásánál viszont már nagy a vita és a lassúság. A főleg német és olasz hátszelű kezdeményezés legnagyobb ellenzői az egységfrontba kovácsolt visegrádi négyek. Angela Merkel már csütörtökön Prágában ízelítőt kapott a közép-európai ellenállásból. „Csehországnak elfogadhatatlanok azok a javaslatok, amelyek a menekültek befogadásának rendszerét a kvótákra alapozva megváltoztatnák” – ismételte el sokadszorra Bohuslav Sobotka miniszterelnök a közös álláspontot, amit egymásra licitálva fognak Merkel fejéhez vágni, várhatóan Orbán Viktorral az élen, akinek az októberi népszavazás miatt különösen fontos az ellenállás hangsúlyozása.

Merre tovább?

A legfontosabb mégis az lenne, hogy legalább az általános irányt megtalálják. A Merkel-Hollande-Renzi hármas a Garibaldiról Ventotene szigetére repült át, hogy megemlékezzen Altiero Spinelliről a sírjánál. Az olasz antifasiszta ellenálló itt írta egy társával a második világháború alatt azt a manifesztumot, ami föderációt követelt Európában.

Ha valamire, akkor éppen erre az irányra nem vágyik senki a visegrádi kormányoknál, különösen a nemzeti húrokat pengető magyar és lengyel vezetésnél, és valójában Angela Merkel sem erőlteti a föderális Európa ötletét: inkább „jobb, mint több Európát” akar.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!