Furcsa ellentmondásokkal váltaná meg Orbán az EU-t

Négypontos tervvel fordul Orbán Viktor az őszi európai politikai szezonra. A csomagot a visegrádi kormányfők hétvégi ülésén dobta fel, ahová Angela Merkel német kancellár is ellátogatott, hogy ötleteket gyűjtsön az Európai Unió gatyába rázására.

Még a föderalistáknál is szerzett jó pontot

A magyar miniszterelnök újra elsütötte a Tusványoson bedobott ötletét a közös hadseregre, ami már régi európai terv, de most a nagy nyugati tagállamok is kacérkodnak vele. A felvetést még az Európai Föderalisták Uniója is megsüvegelte, akik közös uniós kormányzást akarnak.

Ők valószínűleg nem jutottak el addig a részig, ahol Orbán Viktor a tagállamok szerepének erősítéséről beszélt. Az európai intézményeknek „vissza kellene térniük rendeltetésükhöz”: csak az állam és kormányfőkből álló Európai Tanács vezesse az EU-t, az uniós kvázi-kormány, az Európai Bizottság pedig ne viselkedjen politikai szereplőként. Csakhogy ezzel a magyar miniszterelnök kissé csúsztat: a hivatalosan 2009-ben uniós intézménnyé vált Európai Tanács valóban meghatározza az általános irányt a közösségnek, de jogszabályokat az alapszerződések értelmében alapesetben csak és kizárólag az Európai Bizottság kezdeményezhet. Más kérdés, hogy ez a gyakorlatban hogyan működött eddig. Az előző, Juan Manuel Barroso vezette kabinetet például többször támadták azért, mert túlságosan a tagállamoktól függött, de a mostani, Jean-Claude Junckerrel az élen megpróbál „politikaibb” lenni.

Az EU ne hagyja a költekezést

A nemzeti önálló politizálás épp nemrég kapott óriási léket. Elvileg a Bizottságnak meg kell követelnie a tagállamoktól, hogy visszafogottan költekezzenek, de a pénzzel notóriusan nagyvonalúan bánó francia kormányhoz hozzá sem mertek nyúlni („mert Franciaországról van szó”, indokolta meg Jean-Claude Juncker, hogy miért marad el a büntetés). Portugália és Spanyolország eredetileg büntetést kapott volna, de végül megúszták, miután a német pénzügyminiszter letelefonált Brüsszelbe. Így az egy éven belül várhatóan a harmadik választására készülő spanyol kormánypártnak – amely Angela Merkel és Orbán Viktor jobbközép pártcsaládjához tartozik – nem kell népszerűtlen megszorításokat bevezetnie.

Valószínűleg ezért is javasolta Orbán Viktor a csomagjában, hogy az EU továbbra is követelje meg a kormányoktól a visszafogott költekezést. „Tudom, hogy ezt sokan fel akarják lazítani, valami mást javasolnak, de Magyarország ezzel a szigorú költségvetési politikával lábalt ki a válságból, és lett gazdasági értelemben sikertörténet, tehát mi javasoljuk ennek fenntartását” – jegyezte meg.

A magyar miniszterelnök tudja, miről beszél, hiszen

és csak azután indult az államadósság elleni harc, hogy ott elutasították a kormányfőt. A költségvetési hiány még 2002-ben, az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz által is megszavazott száznapos program után szabadult el.

Ide a pénzt, a migránsokat pedig tartsátok meg

A magyar „sikertörténethez” persze az is kellett, hogy folyamatosan érkezzenek az uniós támogatások, amit jól mutat, hogy a kifizetések lassulásával látványosan satufékezett a gazdaság. Az utóbbi időben viszont többször felmerült, hogy át kell alakítani a mostani uniós támogatási rendszert: az egyik elképzelés szerint a soha meg nem térülő projektek ellenőrizetlen támogatása helyett a jövőben csak visszatérítendő forrásokat biztosítana az EU.

Orbán Viktor ezzel szemben megvédené a „régi, bevált politikákat, mint amilyen a [Magyarországnak sok pénzt hozó] kohéziós és az agrárpolitika”. A migráció kezelését meghagyná a tagállamoknak, ami azért furcsa, mert az már eddig sem volt teljesen tagállami jogkör: több korábbi uniós jogszabály született róla, például a menedékkérőkkel szembeni bánásmódról és feladatokról. Új politikákat is javasolt, mint a „digitalizációt”: ebben egyetért Angela Merkellel és az Európai Bizottsággal is, amely már évek óta a digitális unión dolgozik.

Az EU jövőjéért megy a küzdelem

A négypontos tervben a legfontosabb az, hogy egyáltalán létezik. Orbán Viktor az utóbbi időben több ötletcsomagot is bedobott, de ezek szinte csak a migrációról szóltak. Most megpróbálta tágabb keretben megfogalmazni, mi legyen az EU-val, és távlati elképzelést bemutatni arról, merre menjenek tovább a britek kilépése után, igyekezve konstruktív képet mutatni magáról, aki nem csak ellenez dolgokat.

Kérdés, hogy a közép-európai szövetségesekkel, a visegrádi négyekkel a háta mögött mire lesz ez elég, miközben Angela Merkel is saját ötletbörzét tart, de jövőre Németországban és Franciaországban választások lesznek, ami alaposan átalakíthatja az uniós erőviszonyokat.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!