Hoffmann Rózsa igennel szavazott a kvótákra

Az Európa Tanács egy 2015-ös határozatában többek között azt ajánlotta, hogy az EU egy „állandó, jogilag kötelező szétosztási rendszerrel” újítsa meg a menekültügyi szabályait. A közgyűlésen részt vevő öt fideszes képviselő mind megszavazta a határozatot, köztük Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Hoffmann Rózsa volt oktatásügyi államtitkár. Hoffmann Rózsa arra a módosító indítványra is rábólintott, amelyik bevezette a szövegbe a kötelező szétosztási rendszer ötletét.

A határozatnak és a szavazásnak egyébként nincs gyakorlati jelentősége, mert:

• a dokumentum csak ajánlásként ír a kvótáról,
• eleve semmilyen jogi következménye nincs a parlamenti Közgyűlés határozatainak,
• ráadásul az Európa Tanács az Európai Uniótól teljesen függetlenül működő szervezet, nincs szerepe az uniós döntéshozatalban.

A migránsok is áldozatok

Kövér László, az Országgyűlés elnöke valószínűleg nem tudott az egészről, amikor csütörtökön az Európa Tanács konferenciáján beszélt a migráció kezeléséről számos parlamenti elnök kollégájával együtt. A magyar házelnök két nappal korábban Jászberényben felindultan ecsetelte, hogy fegyvertelen háborúban akarják a migránsokkal eltörölni a magyar nemzeti kultúrát, hogy aztán a többséget átvéve szolgaságra kényszerítsenek minket. A hajóikat akár ki kellene lövetni, és egy görög szigetre kellene telepíteni őket, mondta még Magyarországon.

Strasbourgban sem finomkodott sokat. „Amint az a titkárság egyoldalú és szélsőséges háttéranyagából kiderül, nem hiszem, hogy közelebb fogunk jutni a megoldáshoz” – zárta is ki élből a párbeszédet a magyar házelnök, mert a dokumentum szerinte az „úgymond” árnyalt megoldásokkal ellehetetleníti az egészet. Nem kerget illúziókat arról, hogy meg tudná győzni azokat, akik szerint például a menekültek integrációját az előítéletek tennék lehetetlenné.

Ha nem tudjuk kezelni a migrációt, lerombolhatja azt az Európát, amit ismerünk. Az érkezők felborítják a fogadó országok gazdasági, politikai, társadalmi egyensúlyát, és megszüntetik a kontinens kétezer éves önazonosságát, mondta.

Gazdag, a hazájuk megvédése helyett telefontöltést akaró tömeg helyett viszont áldozatként beszélt a migránsokról. Azért arra figyelmeztetett, egyre több európai érzi úgy, hogy ők is áldozatokká válhatnak, mert elveszíthetik, amit évszázadok alatt felépítettek.

Természetesen megadta a magáét az uniós kvótának, amelyet úgy próbálnak áterőszakolni, hogy nincs és nem is lehet mögötte konszenzus. Trükkös jogi eljárást, zsarolásig menő nyomásgyakorlást emlegetett. Kiállt a nemzeti intézkedések mellett az európaival szemben, de azért igyekezett valamilyen konstruktív képet mutatni. „A segítséget kell odavinni, nem a bajt idehozni” – mondta, és olyan lépésekben látta a megoldást, mint a kibocsájtó országokkal határos államok támogatása a befogadáshoz, vagy egy arányosabb nemzetközi fejlesztéspolitika.

A nagy pártok utánozzák a szélsőségeket

Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára arra panaszkodott a konferencián, hogy a főáramlatú pártok elkezdték utánozni a szélsőségeseket. „A nehézségeink miatt vádoljunk másokat, például a muszlimokat, térjünk vissza az aranykorba és húzzuk fel a csapóhidat, mondják”. Volt, amiben viszont a magyar kormányt visszhangozta, például hogy a parlamenteknek vissza kell szereznie a kezdeményezést. Szerinte azonban a középpártoknak tartania kellene a morális fölényt, és megőrizni a közös értékeket.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !