Ezt a csatát kell majd megvívnia Orbánnak Brüsszellel

2016.10.04. 18:00
Az alaptörvény módosítása akkor mehet át az EU-n, ha a menedékkérők a nemzeti identitásunkat vagy a biztonságot veszélyeztetik.

„Az EU nem hozhat olyan döntéseket, amelyek egy nép alkotmányos identitását akarata ellenére megváltoztathatják”, „az alkotmányos identitás körébe tartozó kérdésekben Brüsszel nem hozhat olyan szabályokat, amelyek felülírják a nemzeti jogalkotást” –  jelentette ki kedden délután Orbán Viktor.

 

A miniszterelnök sajtótájékoztatón erősítette meg, hogy a vasárnapi népszavazáson nemmel voksoló 3,3 millió ember nevében alkotmánymódosítást kezdeményezett, hogy világosan kimondják: a magyar parlament hozzájárulása nélkül Brüsszel semmilyen uniós előírással sem telepíthet Magyarországra bevándorlókat. Ez szuverenitási kérdés, és „semmilyen brüsszeli döntés nem kérdőjelezheti meg Magyarország területi egységére és a népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát” – mondta.

Mit mond az EU alapszerződése?

Az Európai Unióról szóló szerződés, az EU alapszerződése kimondja, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, „amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének” (4. cikk (2)). Az EU tiszteletben kell, hogy tartsa az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét is.

Valószínűleg erre a tételre hivatkozik Orbán Viktor, amikor arról beszél, hogy az alkotmányos identitás körébe tartozó kérdésekben teljes szuverenitás illeti meg Magyarországot.

Az a kérdés tehát, hogy az uniós szinten jelenleg is vitatott menekült-áthelyezési javaslat veszélyt jelenthet-e Magyarország nemzeti identitására, a közrendre vagy a nemzeti biztonságra.  A javaslat arról szól, hogy nemzetközi védelemre jogosult menedékkérőket vegyen át az ország más uniós államoktól, abban az esetben, ha rövid idő alatt aránytalanul sok menedékkérelmet adnának le az Európai Unióban.

Érdekes jogi viták következhetnek, különösen azért, mert az uniós szerződés rögtön ezután következő bekezdése arra figyelmeztet, hogy 

„(3) Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !