Festékbombákkal támadtak az ellentüntetők az EU-Kanada csúcson – hiába

2016.10.30. 14:25 Módosítva: 2016-10-30 20:26:06
Hiába az ellentüntetők támadása a csúcs helyszínén, az unió vezetői aláírták a kanadai liberális sztárkormányfővel a CETA kereskedelmi megállapodást.

Vörös festékpatronokkal dobálták meg a végül csütörtök helyett vasárnap Brüsszelben megrendezett EU–Kanada csúcstalálkozón a helyszínül szolgáló miniszteri tanács épületét.

Néhány tüntető a rendőrkordonon és a rendőrök sorfalán átjutva kora délelőtt az épület előterébe is bejutott, ahonnan aztán lefogták és kivezették őket. A tüntetők, akik közül sokan vasárnap kora délután is az épület előtt tüntettek és zenéltek a meleg őszi napon, az ellen demonstráltak, hogy az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kanadával.

Hiába szavazta le korábban a vallón parlament a CETA szabadkereskedelmi egyezmény elfogadását a két gazdasági térség között, azt végül pénteken rohamtempóban mégis elfogadták, és ezzel elhárult az akadály a hivatalos aláírás elől. A korábban csütörtökre tervezett csúcstalálkozót három nappal később, vasárnap mégis megtartották.

Az egy éve hivatalba lépett liberális kanadai kormányfő, Justin Trudeau először látogat hivatalos minőségében az EU-ba, hogy az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA) aláírja, miután arra pénteken az EU 28 tagállama is rábólintott.

EUtradeMap hu
Fotó: Európai Tanács

A megállapodás eltörli a vámok 99 százalékát és előkészítői abban bíznak, hogy évi 10,9 milliárd euróval növeli meg a két térség közti kereskedelem forgalmát. Emellett az EU vezetői azt ígérik, hogy növekedés és új munkahelyek mellett a kormányok megőrzik hatalmukat a szabályok, különösen a környezetvédelmi és szociális standardok betartatása terén.

Trudeau helyi idő szerint vasárnap 11 órakor írta volna alá a megállapodást az EU-t képviselő Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével; Jean-Claude Junckerral, az Európai Bizottság vezetőjével; és az EU Tanács soros elnökségét vezető szlovák kormányfővel, Robert Ficoval. Trudeau repülőgépének röviddel ottawai felszállása után azonban vissza kellett fordulnia technikai problémák miatt.

Utóbbi nehézségeknél jobban aggódtak a politikusok, hogy a vallón vétó miatt soha nem valósul meg a csúcs, ami hatalmas blamázs lett volna, miután az egész EU hét évig tárgyalt a részletekről az aktuális kanadai kormányokkal.

Az unió hivatalos álláspontja szerint ez az eddigi legjelentősebb és legambiciózusabb kereskedelmi megállapodás, amit az EU kötött és aranymértékül szolgálhat a jövő hasonló megállapodásaihoz.

A megállapodás végül azután kapott zöld utat, hogy a vallónoknak és más európai régióknak is további munkajogi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi garanciákat adtak az aláíró felek.

Hihetetlen mennyiségű füzetet cserélgetett egymás előtt a négy politikus, percekig tartott, mire a végére értek az aláírásoknak. Kedélyesen végezték a papírmunkát, és aztán széles vigyorral pózoltak a kamerába. Egy vidám csoportképhez beállt közéjük Martin Schulz, az EP elnöke, és Cecilia Malström, a kereskedelempolitikáért felelős svéd uniós biztos is.

2016-10-30T105452Z 1652919980 S1BEUJXZMYAC RTRMADP 3 EU-CANADA-T
Fotó: Francois Lenoir / Reuters

Kanada a legeurópaibb ország Európán kívül

„Számomra Kanada a legeurópaibb ország Európán kívül – üdvözölte Donald Tusk a kanadai miniszterelnököt. – Kanada erős szövetséges, fontos partner, és jó barát.” A kereskedelmi egyezmény körüli vitával kapcsolatban megjegyezte, hogy politikusokként a legfontosabb feladatuk az, hogy tájékoztassák az embereket a szabad kereskedelem fontosságáról. „Képesnek kell lennünk rá, hogy elmagyarázzuk: a szabad kereskedelem nemcsak a cégeknek, hanem a dolgozó embereknek is sok előnnyel jár.”

A szerződés aláírásának egyik feltétele az volt, hogy Kanada feloldja a vízumkényszert Bulgáriával és Romániával szemben: erre 2017-ben sor kerül majd.

Tusk megköszönte, hogy Kanada 33 ezer szíriai menekültet fogadott be, amióta Trudeau hivatalba lépett.

Jean-Claude Juncker franciául és németül is elismételte nagyjából ugyanezt, és slusszpoénként odadobta azt is, hogy

Mille grazie.

Justin Trudeau a kereskedelmi megállapodás jelentőségét méltatta. Az EU a második legfontosabb kereskedelmi partnere Kanadának, és az egyezmény 543 millió polgár érdekeit és jobb jövőjét szolgálja. Igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy a szerződés kitárgyalása éppen azért tartott ilyen sokáig, mert az egyezkedés minden lépésénél arra koncentráltak, hogy figyeljenek a több oldalról érkező véleményekre, és megoldják a felvetődő aggodalmakat.

A sokat támadott vitarendezési mechanizmusról, amely a befektető cégek és a kormányok közötti nézeteltérésekben hivatott dönteni, azt mondta: a megoldás, ami a CETA-ban szerepel, „egy új arany standard”, amely biztosítja, hogy a kormányok ne kerülhessenek alárendelt helyzetbe a multinacionális cégekkel szemben.

Elsősorban a középosztály profitálhat az egyezményből, mondta, de hozzátette, hogy az igazi munka most kezdődik: felkészíteni a kis- és középvállalatokat a kibővülő piaci versenyre.