Elektromos autók és szélerőművek jönnek

Nem szerénykedett az Európai Bizottság, amikor új energiacsomagot mutatott be szerdán.

• Megelégelték, hogy az európai épületek háromnegyede pocsékolja az energiát, ezért 2030-ig 30 százalékot kellene javítani az energiahatékonyságon, és amelyik ország nem teljesíti a felújítások ráeső részét, mehet a bíróságra.
• Elektromos autóknak való töltőpontokat szerelnének minden középületre, de még a nagyobb lakóépületekre is.
• Elintéznék, hogy mindenki termelhessen otthon áramot és azt át tudja vetetni a szolgáltatókkal.
• Szélerőműveket építsünk dögivel, mert ebből lesz a legtöbb munkahely.
• A fejlesztésekre 10 milliárd eurónyi beruházást kalapoznának össze uniós garanciával. Ez a teljes magyar éves költségvetés ötöde.

Ezek csak az uniós javastlattevő szerv ajánlásai, törvény akkor lesz belőlük, ha néhány hónap, esetleg egy-két év tárgyalás után az Európai Parlament és a tagállamok miniszterei is elfogadják.

„Javaslataink erőteljes piaci lökést adnak az új technológiáknak, kedvező feltételeket teremtenek a beruházóknak, növelik a fogyasztók mozgásterét, javítják az energiapiacok működését és segítenek az éghajlatpolitikai célok teljesítésében” – ígérte Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos.

Valódi rezsicsökkentést akarnak

A terv az energiahatékonyságot teszi első helyre. Ezt eredetileg legalább 27 százalékkal növelnék 2030-ra, de az Európai Bizottság 30 százalékra emelné a célt, ráadásul jogilag kötelezővé tenné. A testület úgy véli, hogy a lépéssel akár 70 milliárd euróval növelhetik a gazdasági teljesítményt és 400 ezer új munkahelyet teremthetnek. Emellett 2020 utánra is meghosszabbítanák azt a kötelezettséget, hogy a tagállamok évente másfél százalékkal több energiát spóroljanak meg.

Kiemelten foglalkoznának az épületek felújításával, mert háromnegyedük rosszul használja fel az energiát, miközben évente csak egy százalékukat építik át. Közben a magyar kormány arra készül, hogy az erre a célra szánt uniós pénz – saját számításai szerint – felét kidobja az ablakon (hab a tortán, hogy eredetileg Brüsszelre mutogatva próbáltak így tenni, miközben onnan épp a magánépületek szigetelését kényszerítenék ki). A felújítások az Európai Bizottság szerint a rezsi miatti szegénységet is csökkenthetnék, az egészségügyi, környezetvédelmi előnyökről nem is beszélve.

Töltőpont kellhet a nagyobb új társasházakba

Kötelezővé tennék, hogy töltőpontok legyenek az elektromos autóknak az új vagy felújított köz- és kereskedelmi célú épületeken – sőt, akár magánházaknál is, ha tíznél több parkolóhelyük van. Így feloldhatnák azt az ördögi kört, hogy

• azért nincs sok elektromos autó, mert nincs elég töltőpont,
• és nincs elég töltőpont, mert kevés az elektromos autó.

Új pénzügyi eszközt is bevetnének a felújítások gyorsítására. A leírás alapján ez a Juncker-csomag kistestvére lenne: az Európai Beruházási Bank és a tagállamok vennének részt benne, tízmilliárd eurót „mozgósítva” – azaz valószínűleg nem közvetlenül ennyit lapátolnának bele a gazdaságba, hanem egy alapon keresztül nyújtanának kezességet a beruházásokra felvett hitelekre. Magyarországnak ez azért rossz hír, mert már a Juncker-csomagnál is gyengén muzsikált nálunk.

Az EU szélben utazik, nálunk letiltanák

A csomag a megújuló energiát is kiemelten kezeli. Az EU 27 százalékra akarja növelni a részesedésüket 2030-ra, de ez csak összcél, amit nem bontottak le külön a tagállamokra, és ezt továbbra sem tervezik. Helyette a piac rugalmasabbá tételével segítenék, hogy mindenki otthon termelhessen áramot és azt át tudja vetetni a szolgáltatókkal.

A források közül a szelet emelik ki, aminek a használatára a magyar kormány szerint nincs szükség. Ez adja a megújuló energiához kötődő munkahelyek többségét az EU-ban. 2005 és 2013 között megnyolcszorozta a pénzforgalmát és megötszörözte a foglalkoztatottai számát, miközben egyre olcsóbbá vált. A napelemgyártás közben jelentősen visszaesett.

Az Európai Bizottság többek között azt is javasolja, hogy

• kössék össze jobban a tagállami rendszereket azt az együttműködést is kihasználva, ami sokkal biztosabbá és olcsóbbá teheti Magyarország gázellátását;
• fokozatosan csökkentsék az élelmiszer alapú bioüzemanyagok keverését a benzinbe és a dízelbe, hogy például a biodízelbe szánt repce ne szorítsa ki az evésre való gabonát a termőföldekről.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!