Brexit: a britek kilépnek az egységes piacból

Kedden végre egy beszédben tisztázta Theresa May brit miniszterelnök, mit akarnak a kilépési tárgyalásokon az EU-tól. A brexitről még tavaly nyáron döntöttek, de hiába kérték uniós politikusok a folyamat melőbbi elkezdését, csak idén március végéig adnák be a kérelmet, ráadásul a kiszivárgott információkból és elejtett mondatokból sem volt világos, egyáltalán milyen feltételeket akarnak kicsikarni.

Nem kérnek belőlünk korlátlanul

Theresa May „új és egyenlő partnerséget” akar az EU-val: nem „részleges” vagy „társult” tagságot, vagy bármi olyat, amivel félig bent maradnak. „Amiről beszélek, az azt jelenti, hogy nem maradhatunk a közös piacban” – mondta a miniszterelnök. Szerinte a brexitre szavazók egyben erre is voksoltak. Inkább egy átfogó szabadkereskedelmi egyezménnyel a lehető legnagyobb hozzáférést szereznék meg a közös piachoz.

Nagy-Britannia nyitott és toleráns ország, de egységesebbé és méltányosabbá tennék. Szerinte az EU-n belüli szabad mozgás (magyarul a keleti tagállamokból jövő munkavállalók) nyomást jelentettek a jóléti rendszerre, az ingatlapiacra és lenyomták a béreket. A már ott dolgozó EU-állampolgárok maradási jogát viszont mielőbb garantálni akarják.

A közös piaci kilépés azt is jelenti, hogy nem kell tovább fizetniük óriási összegeket az EU költségvetésébe, de bizonyos uniós programokban maradhatnak.

A brexittel valójában nyitottabbak lesznek

Az EU vámuniójából is kilépnének, hogy új szabadkereskedelmi szerződéseket kössenek például az Egyesült Államokkal (Donald Trump leendő elnökként előre is venné őket). Büszkék vagyunk a mély európai gyökereinkre, de mindig is olyan nép voltunk, amely a kontinensen túlra is tekint, pengette meg Theresa May a birodalmi nosztalgia húrjait.

Nem akarják visszapörgetni az idő kerekét, viszont még nyitottabbak akarnak lenni. A britek úgy döntöttek, hogy tényleg globális Nagy-Britanniát építenek. Szerinte sokan úgy érezték, hogy a brit EU-tagság a világban betöltött szerepük kárára volt, és mindig is furcsa tagok voltak.

A rossz alkunál az is jobb, ha nincs alku

Theresa May azokat az aggályokat is megpróbálta leszerelni, hogy az EU szigorú lesz velük, hogy ne bátorítsa az olyan EU-ellenes populistákat, mint például Marine Le Pen, az idei francia elnökválasztás egyik esélyese.

„Szerencsétlen önkárosítás” lenne, ha az EU büntetni próbálná őket a brexit-tárgyalásokon. Így a világ egyik legnagyobb piacától vágnák el magukat, üzente a 65 milliós lakosságú ország éléről a 440 milliós maradék EU-nak. Nem hiszem, hogy az uniós politikusok azt mondanák például a német exportőröknek vagy az euróövezet munkanélkülijeinek, hogy szegényebbek lesznek, csak hogy politikai pontot szerezzenek a britek ellen, de a megállapodás hiánya még mindig jobb lenne, mint egy rossz alku. Ha az EU nem enged, „gazdasági modellt” váltanak.

Néhány napja már Philip Hammond pénzügyminiszter is belengette, hogy szükség esetén el kell hagyniuk az európai szociális, adóztatási és szabályozási modellt, „valami egészen mássá válva”. Magyarul megpróbálnak adóparadicsommá válni és úgy versenyezni az EU-val, hogy aláígérnek az adóikkal (így persze az adóbevételek is csökkenhetnek, ami miatt a briteknek nyújtott jóléti szolgáltatásokat is le kellene építeni, semmivé téve Theresa May ígéretét a méltányosabb Nagy-Britanniára). „Ez nem egy fegyverről vagy szembenállásról szól”, hanem együtt kell működniük, puhította most a miniszterelnök Philip Hammond fenyegetését.

A briteknek is árthat

Korábban a Skót Nemzeti Párt jelezte, hogy ha az Egyesült Királyság nem marad a közös piac része, újra függetlenségi népszavazást kezdeményezhetnek (ehhez viszont London beleegyezése is kellene). A parlamenti képviselők közt szintén sokaknál kiverheti a biztosítékot, ha ugrik a közös piaci hozzáférés – még ebben a hónapban eldől, hogy őket is be kell-e vonni a kilépési kérelem beadási folyamatába.

A „kemény brexit” kockázatos a brit gazdaságnak, egy októberben kiszivárgott kormányanyag is 4,5 százalékos GDP-kieséssel számolt 2030-ra, ha nem maradnak a vámövezetben, és közös piaci tagságot javasolt.

Különösen a City pénzügyi szektora lehet bajban, amely az uniós tagság miatt az egész EU-ban szabadon nyújthatott szolgáltatásokat, de most bukhatja a „passportingot”. Bár felröppent olyan hír, hogy az EU vajszívű lenne ezen a téren, ám ezt azóta az Európai Bizottság cáfolta.

A beszéd első részleteinek kiszivárgását néhány napja mélyrepüléssel fogadta a font árfolyama. Most az akkori szint fölé erősödött, de még nagyon messze van a brexit-népszavazás előtti állapottól.

A miniszterelnök a brexit-kampányban egyébként még azt bizonygatta, hogy anyagilag rosszabbul járnának, ha kilépnének a közös piacból. Amikor a beszéde után rákérdeztek erre, azzal védekezett, hogy a gazdasági mutatók és előrejelzések sokkal jobbak, mint várták.

A liberális demokraták a végső alkuról is népszavazást akarnak

„May azt mondta, hogy egyszerre elhagyná a közös piacot és hozzáférést is akar hozzá. Nem egészen vagyok benne biztos, hogy ezt hogyan is fogadnák Európában” – reagált a beszédre Jeremy Corbyn. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője amiatt aggódik, hogy a konzervatívok adóparadicsom felé terelnék az országot, ha nem kapják meg, amit az EU-tól akarnak.

Theresa May „ellopta a demokráciát”, mert az 52 százaléknyi kilépésre szavazó nem mind ilyen kemény brexitet akart, egy felmérés alapján például 90 százalékuk maradna a közös piacban (viszont nem említette, hogy ugyanebben a felmérésben 70 százalék korlátozni akarta a bevándorlást). Szerinte a tárgyalások eredményéről is népszavazás kellene.

„Alig hiszem, hogy a miniszterelnök most olyan kifejezéseket és szavakat használ, amelyekért engem évekig gúnyoltak. Valódi haladás” – üdvözölte a beszédet Nigel Farage, az EU-ellenes Függetlenségi Párt volt elnöke. Mostani utódja, Paul Nuttall szerint a beszéd „jó kezdés”, csak attól fél, hogy lassú lesz a kilépés.

Végre egy kis világosság

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter annak örült, hogy „végre egy kicsivel” tisztábban látni, mit akar a brit kormány.

„Szomorú folyamat, szürreális idők, de legalább egy reálisabb bejelentés a brexitről” – üzente Donald Tusk, az EU-tagok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács vezetője A tagállamok „egységesek és készek a tárgyalásokra” a brit kérelem beadása után, írta Twitteren, akárcsak Michel Barnier. Az európai bizottsági brexit-főtárgyaló viszont azt is hozzátette – nyilván arra reagálva, hogy Theresa May szerint egy briteknek rossz megoldásnál még az alku hiánya is jobb lenne –, hogy a „jövőbeni partnerség” alapja a rendezett kilépés.

Agreement on orderly exit is prerequisite for future partnership. My priority is to get the right deal for EU27. #Brexit

— Michel Barnier (@MichelBarnier) January 17, 2017

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!