Az Európa Tanács leállítaná a CEU- és a civil törvényt
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Elsüllyedt egy tartályhajó Ománnál, 13 embert keresnek
- Szergej Lavrovval tárgyalt Szijjártó Péter, van egy „érdekes fejlemény” a paksi bővítéssel kapcsolatban
- Mit csinál a győztes Munkáspárt a brit menekültkérdéssel?
- Teljesen megváltoztathatja a kampányt a Trump elleni merényletkísérlet
- Varga Mihály: A magyar soros elnökség egyik legfontosabb célja a versenyképesség javítása
- Szijjártó Péter az ENSZ BT vitáján: Ha valaki kiejti a „béke” szót, azonnal támadják
- Összezártak a mainstream pártok, Orbánéknak nem lesz alelnöke az EP-ben
- Egy Trumpról szóló vicc miatt mondta le Jack Black az összes koncertjét
- Az elmúlt száz év legnagyobb partra vetődése volt Skóciánál, 77 delfin pusztult el
- Az elítélt Pál herceg máltai kiadatását gyorsítanák fel a románok
Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése felszólította Magyarországot, hogy függessze föl a civiltörvény parlamenti vitáját, és ne ültesse át a gyakorlatba a felsőoktatási törvényt, amíg az ET alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság nem véleményezi azt.
Egy csütörtökön elfogadott határozatban a strasbourgi közgyűlés arra is kérte a magyar hatóságokat, hogy a két törvényről kezdeményezzenek nyilvános párbeszédet a civil társadalommal és a nemzetközi szervezetekkel.
Az 1949-ben létrehozott Európa Tanács védi a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot Európában. Az Európai Uniónál jóval több, 47 tagállama van, szinte a teljes európai kontinenst lefedi. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése évente négyszer ülésezik. 636 tagból áll, őket a nemzeti országgyűlések küldenek a strasbourgi székhelyű szervezetbe. Magyarországot hét küldött képviseli, a magyar delegációt a fideszes Németh Zsolt és a szocialista Mesterházy Attila vezeti.
A civiltörvény kapcsán a közgyűlés hiányolta, hogy a törvényjavaslat vitájába nem vonták be a hazai nyilvánosságot, hogy túl súlyos szankciókat ír elő – például, hogy egy civil szervezetet bezárathatnak, ha nem tartja be a szabályokat – és hogy nem vonatkozik minden nem-kormányzati szervezetre, például a sportszervezetekre és egyházi szervezetekre.
![Az Európa Tanács ülése április 25-én.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1682/16822/168229/16822918_4bbc957597d5fd99ee93f8a4c722b612_wm.jpg)
„A közgyűlés egyetért azzal, hogy átlátható kell, hogy legyen, milyen forrásokat használnak a civil szervezetek. Azt a gyanúsítást azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy a civil szervezetek külföldi érdekcsoportokat szolgálnak, és veszélyeztethetik egy ország nemzetbiztonságát és szuverenitását pusztán azzal, hogy évente egy bizonyos összegnél nagyobb külföldi támogatást kapnak” – írták.
Fájlalták a magyar vezető tisztségviselők gyanúsító és megbélyegző retorikáját is, amely megadta a törvényjavaslat körüli vita alaphangját.
„A dinamikus civil társadalom az alapköve mindegyik demokratikus társadalomnak – mondta a határozat felelőse, a dán szocialista képviselő, Mogens Jensen, és felajánlotta, hogy az Európa Tanács a teljes szakértelmével a magyar törvénhozó rendelkezésére áll, hogy helyrehozzák a törvényjavaslatot, mielőtt túl késő lenne.
Németh Zsolt: kritikus, de együttműködésre törekvő határozat
Németh Zsolt a parlamenti közgyűlés strasbourgi vitája után hangsúlyozta, az elfogadott határozat a magyar szabályozás részleteit tekintve pontatlan ugyan, de tárgyilagosságra törekszik, és párbeszédet javasol.
Véleménye szerint a vita arról tanúskodott, hogy az Európai Néppárt és számos nemzeti delegáció egyértelműen kiállt az értékalapú magyar megközelítés mellett, írta az MTI.
![Németh Zsolt](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1682/16822/168228/16822868_13b46333f62e6fce32a1df2f489a4a04_wm.jpg)
A szavazás eredménye alapján azonban nem állíthatjuk, hogy a Fidesz saját pártcsoportja, az Európai Néppárt egyértelműen kiállt volna a magyar kormány mellett: 42 képviselőből 19-en elmarasztalták a magyar törvényhozást a szavazatukkal, kilencen tartózkodtak, és 14-en álltak ki a magyar eljárás mellett. Közülük hatan a Fidesz-KDNP saját képviselői, illetve a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség és a Vajdasági Magyar Szövetség politikusai voltak. A teljes közgyűlés nagy többsége a magyar képviselők ellen szavazott.
Jogi következménye nincs, politikai lehet
Nem jár jogi következménnyel, ha a magyar törvényhozás nem tartja be az ajánlást, és annak ellenére is elfogadja a civiltörvényt, a kormány pedig végrehajtja a felsőoktatási törvényt. Politikailag azonban még jobban elszigetelheti a Fidesz-KDNP-t az európai pártcsaládjában, az Európai Néppártban. A Néppárt szombaton tart vezetői találkozót Brüsszelben, és lehet rá számítani, hogy előveszik a magyar miniszterelnököt az oktatás szabadságát korlátozó törvény, a civil társadalmat megbélyegző javaslat, a brüsszel-ellenes plakátkampány és az Európai Unió javaslatairól félrevezető nemzeti konzultáció miatt.
A Bruxinfonak az Európai Néppárt szóvivője azt mondta, szombaton azt fogják kérni a magyar miniszterelnöktől, hogy a Bizottság által megszabott egy hónapos határidőn belül módosítsa a felsőoktatási törvényt a testület jogi kifogásaival összhangban.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon