Államtitkár: Ha az EU-ba megyünk, hazamegyünk

További Eurologus cikkek

Melyik az az uniós program, amelyik életre szóló élmény volt egy államtitkárnak, pedig olcsó kosztra kényszerítette?

Nehéz lenne az Erasmusnál népszerűbb uniós programot mondani. Olyat legalábbis biztosan nem lehet találni rajta kívül, ami még filmet is megihletett volna.

A diákok, tanárok, önkéntesek mobilitását segítő program harmincadik születésnapját ünnepelték kedden Budapesten, de az Erasmus gyökerei sokkal régebbre nyúlnak vissza. A külföldi tanulás, a peregrináció már a középkori Európában is divat volt. Ahogy Zupkó Gábor európai bizottsági képviselet-vezető elmondta: a cél, hogy olyan szabadon lehessen tanulni, mint Erasmus idejében.

A humanista tudósról elnevezett program egyik nagy előnye, hogy az egykori nemesi kiváltságot sokkal többeknek teszi elérhetővé. A hallgatók egy félévet járhatnak egy külföldi egyetem óráira ugyanolyan feltételekkel, mint az ott élők, ráadásul támogatást is kapnak hozzá. Az eredetileg egyetemistákra szabott programból idővel kinőtt tanároknak, szakképzésben részt vevőknek, gyakornokoknak, önkénteseknek és vállalkozóknak szóló változat is, amelyeket Erasmus+ néven vettek egy kalap alá 2014-ben.

Kilencmillió diák, egymillió baba

Mára kilencmillióan élvezhették az előnyeit, Magyarországról 66 ezren tanultak külföldön, a társprogramokkal együtt 230 ezren vettek benne részt, sorolta a statisztikai adatokat Zupkó Gábor.

A volt erasmusosok könnyebben találnak munkát és többet keresnek, mutatta ki egy korábbi uniós felmérés. A program a szakmai és egyéb kapcsolatépítésben is segít – olyannyira, hogy az EU szerint mostanra egymillió „Erasmus-baba” született. Azt nem tudni, hogy ezt milyen „empirikus” vagy egyéb módszerrel állapították meg, ismerte el Zupkó Gábor, de szerinte aki az „Erasmus-élményt” átélte, az az európaiság élményét is átélte.

Ezt nem kellett külön magyaráznia Novák Katalin államtitkárnak, aki maga is részt vett a programban. „Életre szóló élmény volt”, és nem csak azért, mert alaposan megismerte Párizst, hanem mert rengeteg tapasztalatot szerzett. Például saját kárán tanulta meg, mekkora verseny megy a lakásokért, kezdésnek egy öltözőben kellett meghúzniuk magukat.

Nehéz kijönni a pénzből

Az egyik élménye az Erasmus egyik gyengeségére is rátapintott: a kapott havi összegekből általában nehéz kijönni. Cserébe többen tudnak részt venni a programban, de akinek nem tudnak otthonról a hóna alá nyúlni, annak erősen matekoznia kell. Novák Katalinéknak is csak pár száz forintnyi frankja jutott egy napra, ezért saját bevallása szerint életében nem evett annyi kínai levest, mint akkor.

Az Európai Unió nem külföld

– adott valamilyen vidámabb képet a kormánytól megszokott brüsszelezésnél. Sőt, csak egy fél mondattal migránsozott a teljesen más témájú konferencián. Amikor a fiatalok a szabad mozgás lehetőségével élve a tagállamokba látogatnak, valójában hazamennek, ezek az utazások ma már természetesek nekik.

Szó Gellért díjnyertes cukrász például Franciaországban járt szakmai gyakorlaton az Erasmus+–szal, ahol egészen más mentalitással találkozott, mint Magyarországon. Itthon mindent titkolnak, kint viszont mindent átadtak, és ezt próbálja továbbvinni az azóta kétszeres országtorta-győztes.

Reformokat kényszerített ki, de még mindig nem olajozott

A program egyik nagy gondja, hogy úgy indult, ahogy például az euró és sok más uniós kezdeményezés. Először létrehoztak valami közöset, és csak utána kezdtek el gondolkodni rajta, hogyan lehet a tagállamokat elég közel hozni egymáshoz, hogy igazán jól működjön.

Az Erasmus sokat segített, hogy átjárható legyen az európai felsőoktatás, mert a rengeteg átáramló hallgató kikényszerítette ezt, mondta Bokodi Szabolcs, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási vezetője. Cseszregi Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatási igazgatója a kreditrendszert hozta példának, amely elvileg azt méri, mennyi végigtanult órába kerül egy-egy tantárgy, de a beszámíttatás szerinte még mindig nehezen megy.