Döntött az EU: nem hívhatják tejnek a szójatejet
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Karácsonyfának öltöztettek egy BMW-t, a rendőrség kiszedte a forgalomból
- Fotókon a virágzó, eddig soha nem látott Amazonas-közösség élete
- Elképesztő ígéretekkel fordult rá az ünnepekre Donald Trump
- Meghalt egy nő, miután felgyújtották a New York-i metróban
- Nagyon bevásárolt az amerikai jobboldal Elon Muskkal
- 20 év börtönt kaphat egy orosz nő, aki a reptéren akarta hagyni az újszülött gyermekét
- Több ezren csatlakoztak az egyetemi hallgatók egyik demonstrációjához Belgrádban
- Vlagyimir Putyin bosszúval fenyegette meg Ukrajnát, kemény megtorlásra készülhet
- Rengeteg vegyi fegyver kerülhet a terroristák kezére
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
Eltűnhetnek a polcokról az olyan nevek, mint a szójatej, a rizstejszín vagy a növényi sajt. Az Európai Bíróság szerdán úgy döntött, csak az állati eredetű tejtermékeket lehet tejterméknek hívni.
A rizstejszín franciául mehet, angolul nem
A Bíróság ítélete egy 2013-as uniós rendeletet idézett. Ezt a tagállami miniszterekből álló Tanács és az Európai Parlament közösen fogadta el, és elég egyértelműen fogalmaz:
A „tej” kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül.
Emellett maradhat a tej neve, ha összetételének megváltoztatása nélkül kezelték, vagy szabványosították a zsírtartalmát. Az se baj, ha másmilyen állatból, például kecskéből származik, csak jelezni kell, milyenből. A rendelet viszont gyakorlatilag kizárja, hogy a növényi alapú termékeket tejnek hívhassák. A tejtermékekre, például a vajra, a sajtra vagy a joghurtra hasonlóan szigorú a szabály.
A VoteWatch adatai alapján a rendeletet szinte mindegyik tagállam, így Magyarország is megszavazta. (Németország nemet mondott rá, de az indoklásuk szerint nem a „tőgyváladék” miatt, az Egyesült Királyság tartózkodott.)
Mi van a magyar kivétellistán?
- vajretek
- gyümölcssajt (pl. birsalmasajt)
- disznósajt vagy hússajt vagy fejsajt
- haltej
- kakaóvaj
- kókusztej
- mogyoróvaj
- vajbab
- vajkörte
A szabály alól hoztak kivételeket, de magyarul csak a kókusztej került be közéjük a tejhelyettesítők közül. A lista többi tagja, mint például a disznósajt nem nagyon vigasztalja a vegetáriánusokat és az erős laktózérzékenységben szenvedőket. Szerencsére viszont nem kell lecsapni például a vajretekkel vagy vajbabbal piacoló nénikre.
A helyzetet csak bonyolítja, hogy különböző nyelveken más-más kivételek vannak: a bírósági ítélet is kiemeli, hogy hiába van köztük például a rizstejszín franciául, angolul nincs ott.
Talán a vásárlók maguktól értik, hogy a szójatej nem tőgyből jön
A német Egyesület a Gazdaság Biztonságáért fordult az uniós bírósághoz, mert szerinte egy növényi alapú élelmiszereket áruló cég nem adhatta volna tejtermékként, ami nem valódi tejből készült.
„Érdekes, hogy a bíróság nagyon szigorúan értelmezte itt a jogot” – nyilatkozták az ítéletről a BBC-nek egy londoni jogi cégtől. Katie Vickery szerint „az ilyen termékek eladásai sokat nőttek az utóbbi években.
Egyetértés van arról, hogy a vásárlók nyilvánvalóan értik, mit vesznek
– és a cégek azt hitték, megúszhatják ezzel.”
Rovataink a Facebookon