Új Kohl–Mitterand éráról beszél a francia elnök

A pénteki uniós csúcstalálkozó után egyszerre tartott sajtótájékoztatót Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Együtt is készültek föl a találkozóra, és egymást visszhangozva szólaltak föl a  tanácskozáson. A tökéletes összhangból, amivel egymás mellett álltak, úgy tűnik, rátaláltak a nagyon régi receptre, hogy Európa azzal tud erőt sugározni kifelé és befelé is, hogyha a két legerősebb állama közös hangon szólal meg.

„Amikor Németország és Franciaország szimbiózisban van, Európa előrelép – mondta Macron – persze ez nem elégséges feltétel, de mindenképpen szükséges.” Nagyon rugalmasnak és strapabírónak nevezte a francia-német kapcsolatot, és a volt német kancellár, Helmut Kohl közelgő temetése kapcsán arról beszélt, hogy a két kormány közötti mostani együttműködés arra emlékezteti, amikor Kohl összefogott Francois Mitterand francia elnökkel, és ennek köszönhetően megerősödött az európai projekt.

Július 13-án közös kormányülést tart a két ország. Arról nem akart beszélni a két vezető, hogy hosszú távon milyen területeken képzelik el az összefogást, de azt biztosra vették, hogy a védelempolitika, biztonság, a bevándorlás, a kereskedelem, a terrorizmus elleni harc, Európa digitális fejlesztése, az oktatás és a kultúra témájában már a következő pár hónapban közös programokkal fognak előállni.

 

Európa védje meg magát, ebben találták meg az összhangot

A csúcstalálkozó maga is erődemonstráció volt: az uniós vezetők meg akarták mutatni, hogy képesek egyetérteni fontos kérdésekben. Nem is beszéltek olyasmiről, amiről komolyan vitatkozni kellett volna.

Még csütörtökön megegyeztek róla, hogy az uniós országok közös védelmi politikába vágják a fejszéjüket. Ez olyasmi, amivel utoljára 1954-ben próbálkoztak, most viszont varázsütésre sikerült megegyezni.  „Ha lesz egyszer majd európai hadsereg, akkor ezt a találkozót kiindulópontként írjuk majd be a történelemkönyvekbe” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

Abban is egyetértettek, hogy az internetes közösségi hálózatokat rá kell kényszeríteni, hogy automatikusan kigyomlálják a terrorizmusra felbujtó tartalmakat a felületeikről, és adjanak át olyan információkat a hatóságoknak, amelyek alapján fel lehet deríteni a terrorszervezetek és a célközönségük közti kommunikációs csatornákat.

Igen, a migrációt Európán kívül kell kezelni

A bevándorlásról ezúttal főleg úgy beszéltek az államfők és kormányfők, mint egy Európán kívül kezelendő problémáról. Macron kijelentette: „csak az segíthet, ha hosszú távon stabilizáljuk Afrikát, a Közel- és a Közép-Keletet, és egy ambíciózus európai migrációs politikát fogadunk el.”

A német és az olasz belügyminiszter azt javasolta, hogy Európa a helyszínen vegyen részt a líbiai határ védelmében, vagy az ország északi vagy a déli határainál, mondta Orbán Viktor. „Magyarország támogatja, hogy a déli határon vezessünk be ellenőrzési rendszert, élő erővel, akár pénzügyi közreműködéssel.”

Az európai országok megpróbálnak majd megegyezni abban, hogy melyik országok számítanak biztonságosnak, ahová vissza lehet küldeni menedékkérőket. Nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy meg is tudjanak egyezni azokkal az országokkal, ahonnan bevándorlók érkeznek, és ahol áthaladnak, hogy valóban vissza is vegyék őket.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban felhívta a figyelmet, hogy ha valóban a határokon kívül szeretnék megoldani a menekültkérdést, ahhoz sokkal több pénzre lesz szükség. Emlékeztetett rá, hogy az uniós országok tavalyelőtt 1,3 milliárd eurót ígértek fejlesztési és segélyprogramokra, ebből viszont csak 200 millió eurónyi felajánlás érkezett be eddig, és mindössze 89 millió eurót küldtek el. A közös uniós büdzséből eredetileg csak 1,8 milliárdot akartak erre költeni, de látva a tagállamok vonakodását, megemelték a keretet 2,6 milliárdra. „Norvégia és Svájc egyedül több, mint a háromnegyedét ajánlották föl annak a pénznek, mint az egész EU” – jegyezte meg.

Beindult a brexit-vita: mi lesz a Nagy-Britanniában élő külföldiekkel?

„Azt akarom, hogy azok közül az uniós polgárok közül, akik az Egyesült Királyságban laknak, és az országunk az otthonukká vált, senkinek ne kelljen elmennie. Nem fogunk szétszakított családokat látni, mindenki folytathatja úgy az életét, ahogy korábban” – jelentette ki a csúcstalálkozó után Theresa May brit miniszterelnök. Azt ajánlotta, hogy azok, akik öt éven keresztül az Egyesült Királyságban be voltak jelentve, ott laktak és dolgoztak, megkaphassák a letelepedési engedélyt, és onnantól ugyanolyan jogok illessék meg őket, mint a brit állampolgárokat. „Ez egy komoly és tisztességes ajánlat” – mondta May. 

Az európai vezetők azonban nem fogadták ilyen lelkesen az ötletet. „A briteket a legeszesebb európai népként tartjuk számon – mondta az ajánlatról Orbán Viktor. – Az óvatosság itt is indokolt. Van benne olyasmi, amit mérlegelnünk kell” – jegyezte meg.

„A brit ajánlat elmarad az elvárásainktól, és megvan benne az a kockázat, hogy rosszabbul járnak az uniós állampolgárok, mint a mostani státuszukkal” – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Több fontos dolgot nem biztosít ugyanis Theresa May ajánlata. Egyrészt: ha ugyanolyan jogokat kapnak a Nagy-Britanniában letelepedett uniós állampolgárok, mint a britek, az még nem jelenti azt, hogy a kilépés után az Európai Unió és az Egyesült Királyság között szabadon mozoghatnak, dolgozhatnak, vállalkozhatnak és kereskedhetnek. Ez pedig az EU alapvető elvárása lenne.

Másrészt: ha Nagy-Britannia nem adna az uniós állampolgároknak olyan jogokat, amelyek az EU-s szabályok szerint járnának nekik, nem fordulhatnának az Európai Unió bíróságához jogorvoslatért. Rá is kérdeztek erre Theresa Maynél a sajtótájékoztatóján. Azt felelte rá, hogy ilyen esetben valóban a brit bíróság lenne az illetékes. Megnyugatásképpen azt tette hozzá, hogy habár az uniós bíróságnak valóban nem lenne joghatósága Nagy-Britanniában, a nemzetközi bírói testületeknek igen. Ha erről megegyeznek a kilépési szerződésben.

Harmadrészt: nem mindegy, hogy mikortól kezdődik az ötéves periódus, amit ki kell töltenie egy uniós állampolgárnak, hogy letelepedhessen az Egyesült Királyságban. Arról sem esett szó, hogy milyen szabályok vonatkoznának a rokonaira.

Büszkék lehetünk az európai gazdaságra, és meg is kell védeni

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és az csúcstalálkozót vezető Donald Tusk gratuláltak az európai gazdaságnak, amiért igen jól teljesít. 232 milliós a foglalkoztatottság, ami a legtöbb valaha az Európai Unióban. A növekedés egyre kúszik fölfelé, a költségvetési hiány pedig évek óta csökken. 2011-ben még 24 országot kellett túl nagy költségvetési hiány miatt pesztrálnia az EU-nak, most már csak négyet.

Ennél a programpontnál „szerény büszkeséggel ülhettek a közép-európai országok, hiszen az európai gazdasági növekedés a közép-európaiak hozzájárulásának köszönhetően közelítheti meg a 2 százalékot” – tette hozzá Orbán Viktor.

Az Európai Unió a külkereskedelmében viszont nem lesz olyan nagylelkű, mint korábban. Angela Merkel és Emmanuel Macron is arról beszélt, hogy a kereskedelmi szerződéseikben szigorúbban fogják venni, hogy uniós cégek is ugyanabban az elbánásban részesüljenek, ha külföldön üzletelnek, mint a külföldi cégek az EU-ban. Annak szeretnék elejét venni, hogy például amerikai vagy kínai cégek vígan terjeszkednek az EU-ban, uniós vállalatokat kizárnak a saját piacaikról. „Ha indulhatunk közbeszerzési pályázatokon az USA-ban, akkor mi is ajánlunk nekik közbeszerzést Európában. Viszont ha nem engednek hozzáférni minket ezekhez a pályázatokhoz, akkor meg kell találnunk a módját, hogy visszavágjunk” – jelentette ki határozottan a német kancellár.

(Borítókép: Gonzalo Fuentes/Reuters)