Óriási bírságot kapott az EU-tól a Google
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
- Ferenc pápa történelmet ír: részt vesz a G7 csúcstalálkozóján
- Veszélyes harci drogot szabadítottak a világra a dzsihadisták
- Magyarország „oroszbarát” – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes
- Óriási pusztítást végez az árvíz Tanzániában
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
Az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós (közel 750 milliárd forintos) bírságot vetett ki a Google-ra, mert a társaság megsértette az uniós trösztellenes szabályokat. Ennyiből nagyjából hatszor kijönne a vizes vb elszabadult, most valahol 127 milliárd forint körül tartó költségvetése.
A társaság visszaélt a keresőmotorja piaci erőfölényével, amikor jogsértő előnyt biztosított egy másik saját szolgáltatásának, a Google ár-összehasonlítójának. Margrethe Vestager versenypolitikai biztos szerint így a cég a „magatartásával lehetetlenné tette, hogy a versenytársak egyenlő feltételekkel vegyenek részt a piaci versenyben. Ami pedig a legfontosabb, az európai fogyasztókat megfosztotta a valódi választás lehetőségétől és az innováció lehetséges előnyeitől.”
A vállalatnak 90 napja van, hogy változtasson, különben kényszerítő bírságot kell fizetnie. Ez elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának öt százalékát.
Az Európai Bizottság szerint a Google 2004-ben lépett be az ár-összehasonlító szolgáltatások európai piacára, amelyekkel a fogyasztók összehasonlítják az interneten kínált termékeket és azok árait, hogy kiválasszák a legolcsóbb termékeket kínáló online kiskereskedőket. Addigra már sok versenytársuk volt, és
Az ár-összehasonlítók versenyképessége viszont nagyban függ az általuk generált forgalomtól: minél nagyobb, annál több a kattintás és így a bevétel. Emellett a nagyobb forgalom több kiskereskedőt csábít arra, hogy termékeiket az adott ár-összehasonlítón is listázzák.
A Google 2008 óta felsrófolta a saját összehasonlítója forgalmát, de ez a keresője meglévő erőfölényére támaszkodott, nem arra, hogy jobbá tette a saját szolgáltatását a többiekénél.
Az adatok szerint még a leginkább előre sorolt rivális is csak átlagosan a lista negyedik oldalán jelenik meg, a többiek pedig még rosszabb helyezést kaptak. Természetesen szinte mindenki az első oldali találatokra, főleg a legelsőre kattint, így a Google jogellenesen visszaélt az erőfölényével.
A visszaélés kezdete óta a Google ár-összehasonlítójának forgalma 45-szörösére nőtt az Egyesült Királyságban, 35-szörösére Németországban, 19-szeresére Franciaországban, 29-szeresére Hollandiában, 17-szeresére Spanyolországban és 14-szeresére Olaszországban. A módszer használatának kezdetekor viszont hirtelen nagyot, akár 80-90 százalékot zuhant a többiek használata, és azóta is legfeljebb csak részben tudtak visszakapaszkodni.
„Nem értünk egyet a mai bejelentésekkel. Részletesen elemezni fogjuk a bizottság döntését, és fontolóra vesszük a fellebbezést ” - írta válaszközleményében Kent Walker, a Google alelnöke.
Rovataink a Facebookon