Rekordszámú uniós eljárás zajlik Magyarországgal szemben

Múlt hét végén megjelent az éves jelentés arról, hogy hogyan alkalmazzák az EU-s országok az uniós jogot. A tavalyi adatok szerint ötödével ugrott meg a kötelezettségszegési eljárások száma. Ilyet akkor indít az Európai Bizottság, ha egy közösen meghozott szabályt későn, rosszul vagy sehogy sem alkalmaz valamelyik uniós tagállam.

 A tagállami adatlapunk szerint 2016-ban

Az új eljárások közül mi kaptuk az ötödik legtöbbet. Az elmúlt öt évre vetítve azonban az idén indult a legkevesebb új eljárás Magyarországgal szemben.

Miért van mégis rekordszinten a folyamatban lévő eljárások száma, ha – magunkhoz képest – kevés új eljárást kaptunk? A valószínű megoldás, hogy az eljárások elhúzódnak, azaz a kormány és az Európai Bizottság nem tudja olyan hamar lerendezni ezeket, mint korábban.

Túl sok az egyszereplős közbeszerzés

A közbeszerzéseknél a legrosszabb kategóriába osztottak be minket. Itt kilenc mutatót figyelnek, például azt, hogy a közbeszerzéseknél megfelelő mennyiségű adatot kapnak-e az indulók és milyen gyorsan hirdetik ki a döntést.

Magyarország a részekre bontott mutatóknál kettőt kivéve nem áll rosszul, de az egyik az Európai Bizottság szerint a legfontosabbak közé tartozik (ezért az átlagban is háromszoros súlya van). Ez mutatja, hogy hány olyan eljárás van, ahol csak egyetlen cég indul.

Az okok között lehet, hogy a vállalatok lepacsiznak egymás között, vagy az is, hogy kifejezetten egy szereplőre írnak ki egy pályázatot, esetleg a túl sok bürokrácia elriasztja a próbálkozókat. A több induló elvileg nagyobb versenyt jelent, amivel le lehet nyomni az árakat. Persze ha nem csak kamuból indulókról van szó, akiket azért írnak be, hogy például háromszereplősnek tűnjön az eljárás.

A közbeszerzések több, mint harmadánál csak egyetlen próbálkozó akadt, és ez a trend szinte semmit nem változott 2014 óta.

Nagyot esett viszont a hirdetmény nélküli eljárások aránya, amit sikerült letornászni a „nem kielégítő” szint alá.

A másik, ahol rosszul teljesítünk, a közös beszerzéseké. Ilyenkor több megrendelő fog össze, ha ugyanazt akarnak venni, így az Európai Bizottság szerint „csomagban” kedvezményt harcolhatnak ki maguknak.

Uniós szinten sincsenek rendben a dolgok: több mint húsz százalékkal ugrott meg az új eljárások száma, ami öt éves rekord. Az Európai Bizottság úgy döntött, többé nem vacakol a pilot eljárással, ami a hivatalos kötelezettségszegés megindulása előtti lépés, és keményebb szankciókat alkalmaz.