A kormány kész Románia felé is meghosszabbítani a kerítést

2017.09.18. 17:31
Kovács Zoltán Brüsszelben beszélt újságíróknak a magyar kormány álláspontjáról kvótaper-ügyben. Újat nem mondott, az újságírók sem lettek okosabbak.

A magyar kormány tiszteletben tartja a kvótaperben született bírósági döntést, de politikai és jogi eszközökkel továbbra is küzdeni fog az ellen, hogy az EU-ban kötelezően betartandó és állandó érvényű kvótarendszer működjön. A magyar kormánynak ezt az eddig is ismert álláspontját ismételte el Brüsszelben az ottani nemzetközi sajtó képviselőinek Kovács Zoltán kormányszóvivő. Arra ugyanakkor nem volt hajlandó a konkrétumok szintjén válaszolni, akárhányszor is kérdeztek rá, hogy ez az álláspont pontosan mit jelent.

Felvetésként kezelte és nem válaszolt Kovács Zoltán arra a kérdésre, hogy a magyar kormány arra készül-e, hogy pénzbírságot fizessen majd az uniónak, amiért nem hajt végre egy mindenkire vonatkozó kötelező döntést, miközben pár menekült befogadásával véget vethetne a kvótaperrel kapcsolatos, várható újabb uniós eljárásnak.

A kormányszóvivő a szerb-magyar határra felhúzott kerítéssel kapcsolatban megismételte, hogy az nem csak Magyarországot, de Európát is megvédi a menekülthullámtól, nem törődve azzal a ténnyel, hogy a nyugat-balkáni útvonalon az EU és Törökország között létrejött megállapodásnak köszönhetően csökkent a menekültek száma. Arra felvetésre, hogy mit tenne a magyar kormány, ha menekültek Románia és Ukrajna felől érkeznének, azt válaszolta, ha kell, meghosszabbítják a Szerbiánál húzódó kerítést Románia felé.

A mostanában sokat emlegetett szolidaritás fogalma sem jogilag sem politikailag nincs definiálva a kormányszóvivő szerint, ezért bárki bármit mondhat ezzel kapcsolatban. A magyar kormány azon az állásponton van ugyanakkor, hogy a Schengeni-egyezményt és a Dublinban elfogadott szabályokat maradéktalanul betartsák.

Szóba került ismét a magyar állam által kerítésépítésre és a határvédelemre fordított extra költségek kérdése, amellyel kapcsolatban a magyar kormánynak nem változott az álláspontja, és várja, hogy az EU térítse meg a több mint 800 millió Euró (270 milliárd forint) felét. Azt az elképzelést pedig

politikai zsarolásnak minősítette, hogy EU-s forrásoktól eshetnének el azok a tagállamok, amelyek nem fogadnak be más tagállamoktól menekülteket.

Kovács Zoltán emlékeztetett arra, hogy a kohéziós programokat a keleti tagállamok csatlakozásakor dolgozták ki elsősorban azért cserébe, hogy az új tagállamok gazdasági fejletlenségük ellenére megnyitották piacaikat a nyugati gazdaságnak.