Példátlan cenzúrát tervez az Európai Bizottság

Több tucat emberi jogokat védő szervezettel közösen, a Civil Liberties Union for Europe (Liberties) nyílt levélben fordult hétfőn az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnökeihez azért, hogy töröljenek egy javaslatot a készülő szerzői jogi irányelvből, ami szerintük online cenzúrát tesz lehetővé.

A javaslat első olvasata éppen most zajlik az Európai Parlamentben és a Tanácsban, a héten szavaz róla az Európai Parlament jogi bizottsága.

A paragrafus, amiről a bizottságban senki nem akar beszélni

Az európai intézményekben most alakítják ki az úgynevezett digitális közös piac szabályait, amelyektől azt várja az Európai Bizottság, hogy növelje az EU versenyképességét a digitális piacon. Bürokraták, piaci és jogvédő lobbisták feje hónapok óta a szerzői jogi szabályozás részletei miatt fáj leginkább, elsősorban a javaslat 13. paragrafusa miatt.

A tervezetben egy cenzúrát lehetővé tévő szűrő alkalmazását írják elő, ami gyakorlatilag minden olyan online platformra vonatkozna, amelyen a felhasználók maguk tölthetnek fel tartalmakat. Videomegosztóktól kezdve blogszolgáltatókon és közösségi oldalakon át, online piacterekig és zeneszolgáltatókig minden online szolgáltatásra kiterjedne a javaslat. A tervezet a nyílt levél aláírói szerint nemcsak a korábban elfogadott e-kereskedelmi irányelvvel, de magával az Európai Unió Alapjogi Chartájával is ellentétes. A javaslat olyannyira túlzó hatású, hogy eddig még a gyűlöletbeszéd és a terrorizmus visszaszorítása érdekében sem döntöttek hasonló szűrő alkalmazásának kötelezettségéről.

Simon Éva, a Liberties munkatársa szerint a szolgáltatók bármilyen szűrést meg tudnak valósítani, elég Kínára vagy Észak-Koreára gondolni. Persze lesznek, akik a szűrőrendszereket meg tudják kerülni, de a nagy tömegeknek a szűrők megakadályoznák, hogy fontos információkhoz jussanak. Elég arra gondolni, hogy ha egy tüntetésen jogvédett zene szól a hangszórókból, akkor egy ilyen videó feltöltését már meg fogják akadályozni a szűrőszoftverek, ez pedig megakadályozza, hogy az emberek meghallgassák a miniszterelnök vagy az ellenzéki jelöltek beszédét. Ez akadályozza az emberek alapvető információhoz való jutását és a szabad politikai döntéshozatalt is.

A szerzői jogi érdekek nem írhatják felül az alapvető jogainkat.

A témában jelenleg érvényes szabályozás az e-kereskedelmi irányelvben van lefektetve. Eszerint az online cégek nem felelnek azokért az adatokért, amelyeket továbbítanak, ha nincs arról tudomásuk, hogy a feltöltött adat szerzői jogot sért. Így a szolgáltatók csak abban az esetben felelősek, ha a jogtulajdonos értesíti őket a jogsértésről. Ez a szabályozás elsősorban a zeneipar képviselőinek volt elfogadhatatlan, mert véget nem érő küzdelemre ítéli őket az illegálisan zenét feltöltőkkel szemben. A zeneipar képviselői szerint az olyan szolgáltatóknak, mint amilyen a Youtube, a Tumblr vagy az Instagram, nagyobb felelősséget kellene viselniük a feltöltött tartalmak ellenőrzésében.

Több tagállamnak se tetszik a javaslat

A mostani tervezet arra kötelezné a szolgáltatókat, hogy olyan szűrőket helyezzenek el rendszereikben, amelyek megakadályoznák az illegális tartalmak publikálását. A hétfőn közzétett levél aláírói szerint ez a javaslat praktikusan a felhasználók által feltöltött valamennyi tartalom ellenőrzését jelentené. Ha automatikus módon működne, feltehetőleg nem tudna különbséget tenni szerzői jogvédelem alatt álló és a felhasználók által legitim módon használt tartalmak között.

Hét EU tagállam – Belgium, Csehország, Finnország, Hollandia, Írország, Magyarország és Németország –, valamint a témával foglalkozó tudósok kifejezték már kétségeiket a javaslattal kapcsolatban.

A tiltakozó szervezetek szerint a javaslat egyrészt sérti a szólásszabadsághoz való jogot, amelyet az EU az alapjogi chartájában biztosít, másrészt mérhetetlen jogi bizonytalanságot okozna, hogy a javaslat privatizált cenzorrá avatná valamennyi online szolgáltatót.

Az aláírók szerint a javaslatnak dermesztő hatása lenne a szólásszabadságra és ellenőrizhetetlen cenzúrát jelentene, ami végső soron aláásná a piaci versenyt és az üzleti innovációt – tehát éppen a digitális közös piac céljaival lenne ellentétes.