Szintet lép a Stop Soros törvénycsomag miatti eljárás az EU-ban

DSC 1789
2019.01.24. 12:15 Módosítva: 2019.01.24. 12:36
A második szakaszba léptette a „Stop Soros” törvénycsomag miatt indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság.

A második szakaszba léptette a „Stop Soros” törvénycsomag miatt indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság. Az uniós testület csütörtökön jelentette be, hogy indoklással ellátott véleményt küld a kormánynak a júniusban elfogadott törvénymódosítások és alkotmánymódosítás ügyében, amelyet több szempontból is aggályosnak találtak a Bizottság szakértői. A magyar hatóságoknak most két hónapjuk van arra, hogy választ adjanak a Bizottság aggályaira. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.

Az Európai Unió legfelsőbb ellenőrző és végrehajtó testülete júliusban indította az eljárást. Első lépésként felszólító levélben kért választ az aggodalmaira a magyar kormánytól. Az Európai Bizottság már az elfogadását követő napokban monitorozni kezdte a jogszabályt; Christian Wigand bizottsági szóvivő leszögezte: „Nem fordíthatunk hátat azoknak az értékeknek és elveknek, amelyekre Európa épült.”

A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a Bizottság arra jutott, hogy a felvetett aggályok döntő részére nem kapott választ – derül ki a testület csütörtöki közleményéből.

A legnagyobb problémát azzal kapcsolatban találták, hogy a menedékkérőknek nyújtott segítséget bűncselekménnyé nyilvánítja a törvénymódosítás. „A magyar szabályozás azáltal, hogy kriminalizálja a menedékjog és tartózkodási engedély kérelmezéséhez való segítségnyújtást, korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatba lépjenek a releváns nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel és segítséget kérjenek tőlük” – fogalmazott a Bizottság.

Másodsorban, a jogszabály az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását indokolatlanul korlátozza azzal, hogy megakadályozza, hogy az érintett jogszabályok alapján büntetőeljárás alá vont személyek megközelítsék a magyar határokon kialakított tranzitzónákat. A szankciók az ideiglenes elzárástól az egyéves börtönbüntetésig, és az országból való kiutasításig terjednek.

Végül, az is uniós szabályba ütközik az Európai Bizottság szerint, hogy a törvénymódosítás óta a magyar hatóságok az uniós jogban nem szereplő indokok alapján is visszautasíthatnak menedékjog iránti kérelmeket.

Büntethető lett a jogellenes bevándorlás elősegítése

törvénycsomagban bevezett szigorító intézkedések közül a legfontosabb, hogy

A BTK. ÚJ TÉNYÁLLÁSSAL EGÉSZÜL KI: EZ LESZ A JOGELLENES BEVÁNDORLÁS ELŐSEGÍTÉSE.

Ezt az követi el, aki

  • olyan személynek segít menedékjogi eljárást kezdeményezni, aki a hazájában, a tartózkodási helye szerinti országban vagy olyan más országban, amelyen keresztül érkezett, nem felel meg a politikai menekültstátusz elnyerése feltételeinek,
  • vagy olyan személynek segít tartózkodási jogcímet szerezni, aki jogellenesen lépett be vagy jogszerűtlenül tartózkodik Magyarországon.

Az MTI a kormány indoklását ismertetve akkor azt írta: az újabb alaptörvény-módosítás célja, hogy megvédje Magyarország nemzeti szuverenitását és megtiltsa idegen népesség betelepítését az országba, a „Stop Soros” törvénycsomag pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás elősegítését és szervezését.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !

(Borítókép: Bődey János / Index)