36 éve volt utoljára ilyen magas az EU támogatottsága
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Újabb földrengés rázta meg Tajvant
- Az eddigi ügyvivő miniszterelnök alakíthat kormányt Horvátországban
- Dobrev Klára nyílt levelet írt Magyar Péternek
- 18+Gyomorforgató részleteket árultak el a rafahi orvosok a kórházakban uralkodó állapotokról
- Vészjósló reakciót adott az izraeli elnök az Egyesült Államok visszakozására
- Donald Trump ügyvédje szerint csak a pénz miatt vallott a volt elnök ellen a felnőttfilmes
- Mit loptak el a brit védelmi minisztériumból a kínai hekkerek?
- Így látta a nemzetközi sajtó Orbán Viktor és Hszi Csin-ping budapesti találkozóját
- Kudarcba fulladtak az izraeli–palesztin tárgyalások
- Turbófokozatra kapcsoltak az oroszok a csatatéren, jön a fordulat a háborúban?
Közel 28 ezer embert kérdeztek meg a 28 uniós tagállamban arról, hogyan viszonyulnak pár hét elteltével az uniós választásokhoz. Az Eurobarométer felmérésének pénteken közzétett első eredményei azt mutatják, hogy az Európai Unió támogatottsága az 1983 óta mért legmagasabb szinten áll.
- A válaszadók 68 százaléka vélekedett úgy, hogy országának előnyére vált az uniós tagság, ez egy százalékos növekedés a választások előtti adatokhoz képest.
- 56 százalék azoknak az aránya, akik szerint számít a véleményük, ez a voksolás előtt hét százalékkal kevesebb volt.
- 1994 óta a legnagyobb arányban vettek rész a polgárok a választáson, 50,6 százalék volt a részvételi arány, 1979 óta most először nőtt az urnákhoz járulók aránya.
- A legnagyobb növekedés Lengyelországban volt, 22 százalékkal, de Magyarországon is jelentős emelkedést mértek, 14 százalékot, ez a tagállamok közül az ötödik legmagasabb érték.
A 18-24 éves korosztály tagjai közül pontosan 50 százalékkal többen mentek el szavazni, mint 2014-ben, de a következő korosztályban is 12 százalékos volt a növekedés. Megkérdezték azt is a felmérés készítői, hogy miért mentek el szavazni az emberek. A válaszadók 52 százaléka a polgári kötelességérzetre hivatkozott, 25 százalék arra, hogy támogatja az EU-t, és 18 százalék érezte úgy, hogy szavazatukkal változást érhet el. Valamennyi érték lényegesen magasabb volt, mint az előző választás esetében.
A felmérésben kitértek arra is, hogy a szavazás során a választók milyen témákat tartottak a legfontosabbnak. A leggyakrabban említett témák a gazdaság és növekedés (44 százalék), a klímaváltozás (37 százalék), valamint az emberi jogok és a demokrácia (37 százalék) voltak. A választókat leginkább foglalkoztató kérdések közé emelkedett (36 százalék) az is, „ahogy az EU-nak a jövőben működnie kellene”. A migráció az ötödik helyre került 34 százalékkal. Magyarországon is a gazdaság és a növekedés volt a legfontosabb téma, a magyarok 41 százaléka szerint ezen a téren van a legnagyobb szükség változásra.
„Gazdasági reformok, klímaváltozás, az EU jövője és az emberi jogok védelme: mind kulcsfontosságú témák az Európai Parlamentben. Ezek azok a területek, ahol az elmúlt években már értünk el változást, és ahol továbbra is határozottan képviseljük a választópolgárok elvárásait” - kommentálta a felmérés eredményét David Sassoli, az Európai Parlament elnöke.
Rovataink a Facebookon