Bővítési biztos: Így nem lesz új EU-csatlakozás a 2030-as évek előtt

Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési biztosa szerint ha a franciák javaslatát követve csak egy bővítési reform után haladnak előre a csatlakozási tárgyalásokkal az EU-tagságra várakozó országokkal, akkor a balkáni államok a 2030-as évek előtt nem léphetnek be az EU-ba. Szerinte a csatlakozási feltételek reformjának párhuzamosan kellene megvalósulnia a csatlakozási tárgyalásokkal. A balkáni államoknak egy 2030-as évekbeli csatlakozás nem hiteles európai perspektíva.

Az Európai Tanács november közepén francia vétóval szavazta le a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával. Akkor azt ígérték, hogy ehhez a kérdéshez még visszatérnek a horvát elnökség alatt tartandó Balkán-csúcson 2020 májusában. 

Johannes Hahn szerint a balkáni országok eddig annak köszönhetően oldották meg konfliktusaikat, hogy a szemük előtt lebegett a csatlakozás lehetősége. Enélkül a „mézesmadzag” nélkül lehet, hogy semmilyen előrelépés nem történt volna.

A bővítési biztos elmondta: az EU világos követelményeket szabott, mikor azt mondta, ha a nyugat-balkáni államok bizonyos feltételeket teljesítenek, akkor megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Szerinte ehhez mind a 28 tagállam a szavát adta.  

Sandra Kalniete, az Európai Parlament külügyi bizottságának a tagja még erősebben fogalmazott:

Szégyellem magam, amikor arra kell visszaemlékeznem, amikor könyörögtünk Észak-Macedónia nagykövetének, hogy oldja meg a névproblémát, és akkor tagok lesznek. Ez a hitegetés az EU hitelességét aláásta.

A zöld frakció parlamenti képviselője, Viola von Cramon-Taubadel azonban kétségét fejezte ki. Azt mondta: egyes nyugat-balkáni államok, például Szerbia akkor sem tudna megszabadulni az erős orosz befolyástól, ha akarná. Szerbia ügyében tehát még mindig nagy a vita, annak ellenére, hogy Belgráddal a csatlakozási tárgyalások már folynak. Egyesek orosz szatellitállamnak nevezik a balkáni országot, mások szerint az EU túl kemény Szerbiával szemben, amikor olyat kér tőle, amit maguk az EU-s tagállamok közül sem mindenki teljesít: nevezetesen Koszovó elismerését.

A francia EP-képviselők különösen a végtelenségig menő, keret nélküli bővítéstől tartanak, és felháborítónak tarják, hogy Törökországgal még mindig csatlakozási tárgyalásokat folytat az EU a hajmeresztő jogtiprások ellenére.                           

Johannes Hahn a tehetséges fiatalok elvándorlását tekinti a legnagyobb problémának a balkáni régióban. Nem csupán arról van szó, hogy ezek a fiatalok külföldön tanulnak, és aztán az ott elsajátított tudást a saját országaikban kamatoztatják, hanem új életet kezdenek EU-s országokban, ahonnét még néha hazalátogatnak, vagy utalnak haza pénzt. Szerinte a Balkán elnéptelenedésének veszélye fenyeget, ami nemcsak a régió tragédiája lenne, hanem veszélyes geopolitikai veszteség egész Európának is.

Az osztrák politikus hivatali ideje végére úgy érzi, hogy a balkáni országok többségének az akarata ellenére elfogyott a lendület a bővítéshez, és nehéz lesz újra felépíteni a bizalmat az EU és a tagjelölt államok között. Szerinte Szerbia a NATO-val több közös hadgyakorlatot folytat le, mint az oroszokkal, de a szerb kommunikáció miatt más a benyomása a többségnek, emiatt tekintik olyan sokan orosz bábállamnak a térségben. A legkritikusabb pontnak Hahn mégis az összhang hiányát nevezte a szerbek és az EU külpolitikájában.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!