Mátyás
7 °C
10 °C

Szeptember 11-ével kezdődött a nyugati terrorfóbia

2005.07.07. 14:34
A londoni terrortámadást néhány órával a robbantások után az al-Kaida vállata magára. A szervezet 2001. szeptember 11-i merénylettel nyitott új korszakot a nyugati országok elleni terrorizmusban. A WTC elleni támadás után két és fél évvel Madrid vált célponttá.

Több ezren meghaltak, amikor 2001. szeptember 11-én, kedden terrortámadást idéztek a World Trade Center ikertornyai ellen helyi idő szerint reggel kilenckor. A két felhőkarcolóban több tízezer ember tartózkodott abban az időpontban. Először a déli toronyba vezettek egy eltérített repülőgépet a terroristák, majd néhány perc óra múlva, amikor a lángoló épületet elözönlötték a tűzoltók és a rendőrök, az északi toronyba is becsapódott American Airlines utasszállító. Az egyik gép Dallasból, a másik Bostonból indult Los Angelesbe. Egy másik eltérített gép is volt, amely Pittsburghben lezuhant, meg nem erősített információk szerint az amerikai légierő lőtte le. Helyi idő szerint fél hatkor a WTC 7-es számú, 47 emeletes épülete is összedőlt.

Röviddel a New York-i támadás után repülőgép zuhant az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon washingtoni épületére is, ahol az egyik szárny azonnal lángba borult, és egy része leomlott. Eközben az Izrael által megszállt területeken több ezer palesztin vonult az utcákra ünnepelni, de a palesztin elnök, Jasszer Arafat sajnálatát fejezte ki.

Bush a támadást tragédiának nevezte, és kijelentette: Amerika nem tűri a terrorizmust. Későbbi nyilatkozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államok elfogja és megbünteti a tetteseket, és az egész világon legmagasabb készültségbe helyezték az amerikai katonai egységeket.

Háború a terror ellen

Az elnöki doktrina felállításával kezdődött a terrorellenes háború. Colin Powell amerikai külügyminiszter és később Bush elnök is háborús cselekménynek minősítette a támadást, és katonai válaszlépéseket helyezett kilátásba. Szavaik szerint a támadást nemcsak az Egyesült Államok, hanem az egész civilizált, demokráciában hívő világ ellen intézték. Oroszországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svédországban, Spanyolországban és más országokban rendkívüli kormányülésen kivételesen szigorú intézkedéseket hoztak, amelyek elsődleges célja esetleges további terrorcselekmények megelőzése volt. A Washingtoni Szerződés egyik cikkelyének értelmében a NATO az összes tagország elleni támadásnak vette a terrortámadást.

Szakértők és hírszerző források szerint a merénylet mögött a szaúdi milliárdos, Oszama bin Laden, és szervezete, az al-Kaida állt. Bin Laden közvetítők útján tagadta, hogy ő állna az akció mögött, de azt is mondta, hogy "támogatta" a szervezőket. Ezt mondták afganisztáni tálib tisztviselők is. A terrorellenes háború nevében indult az amerikai invázió a tálib rendszer felszámolására Afganisztánba.

Madridban sem az ETA robbantott

Két és fél évvel később, 2004. március 11-én 199 ember halálával és másfél ezer sebesülttel járó merényletet követtek el Madrid központjában. Három pokolgép robbant az Atocha főpályaudvaron, négy e pályaudvar közelében, egy a Santa Eugenia pályaudvaron és kettő a Pozo pályaudvaron (ez utóbbiak a külvárosban vannak). Az ETA tagadta, hogy köze lenne a merénylethez, később az al-Kaida levélben magára vállalta a robbantást.

A terrortámadásokra reagálva az Európai Parlament a terrorizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította március 11-ét. Madridban óriási béketüntetést tartottak, és az ország hamarosan kivonta katonáit Irakból.