Vilma
-8 °C
3 °C

Lejárt az ultimátum, de Irán folytatja az urándúsítást

2006.08.31. 15:08
Irán az ENSZ BT ultimátumának lejártával sem hajlandó felfüggeszteni az urándúsítást, derült ki az iráni elnök csütörtöki beszédéből. Az Indexnek nyilatkozó szakértő szerint jelképes gazdasági szankciókat hoznak majd Irán ellen, és akár az atomfegyver is elkészülhet, ami nem számít kifejezetten drámai fordulatnak. Irán mindössze regionális nagyhatalmi státuszra törekszik, ehhez azonban tárgyalópartnerre van szüksége. Az Egyesült Államok helyett jó eséllyel Európával fog szót érteni, ha mégsem, úgy végleg megsértődik.

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök megismételte csütörtökön, hogy hazája a Nyugat erősödő nyomása ellenére sem hajlandó lemondani az urándúsításról. A nyilatkozat ugyan nem közvetlen válasz volt az ultimátumra, azonban éppen azon a napon hangzott el, amikor lejár az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Teheránnak megszabott határidő a nukleáris tevékenység felfüggesztésére. Iránt szankciókkal fenyegették, ha nem állítja le az urándúsítást. "Tudniuk kell (a nyugati országoknak), hogy Irán sohasem fog engedni a külső nyomásnak, nem fogadja el jogainak csorbítását" - mondta az elnök televízión közvetített beszédében.


Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök

Teherán már korábban is többször kijelentette, hogy jogában áll uránt dúsítani, ezért nem szándékozik feladni ezt a tevékenységet. Mohamed el-Baradei, az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) vezetője csütörtökre készíti el jelentését a BT-nek, melyből kiderül, hogy Irán felfüggeszt-e minden dúsítással kapcsolatos tevékenységét beleértve a kutatást és a fejlesztést is. A NAÜ megfigyelői a hírügynökségi jelentések szerint szerdán arról számoltak be, hogy az iráni centrifugák még kedden is működtek, kisebb mennyiségű urániumot dúsítottak.

Irán továbbra is fenntartja álláspontját, hogy az urándúsítás célja békés, ezt elektromos áram előállításához szükséges energia kinyeréséhez használja, míg a Nyugat arra gyanakszik, hogy nukleáris fegyvereket akar gyártani.

Semmi baj az atommal

Irán valószínűleg hajlandó lesz tárgyalni, de az urándúsítást semmiképpen nem fogja leállítani. Ha még el is készül az atomfegyver, az sem számít igazán drámai fordulatnak, véli Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Az utoljára 1945-ben ledobott atombomba mára nem háborús fegyvernek, hanem elrettentő eszköznek számít, így egyáltalán nem meglepőek Irán nukleáris törekvései, hiszen pontosan ez a célja: ismerjék el regionális nagyhatalomnak.

Az iszlám köztársaság már kedden tudatta a világgal, hogy "nem hajol meg fenyegetések és ultimátumok előtt", és nem hajlandó beszüntetni urándúsítást. Erre az esetre a Biztonsági Tanács már júliusban kilátásba helyezte "megfelelő intézkedéseket". A közép-keleti ország urándúsításának megállítására szóba jöhető három forgatókönyv Irán válaszának ismeretében nagyban megváltozott.


Ahmadinezsád ellenáll a nyomásnak

Jelképes gazdasági szankciók

A nukleáris létesítmények lebombázása és a 70 milliós ország megszállása nem jelent megoldást, hiszen bebizonyosodott Libanonban, hogy az Egyesült Államok támogatásával háborúzó izraeli hadsereg nem elég erős, hiszen nem volt képes megsemmisíteni az iráni rakétákkal felszerelt Hezbollahot, de a szintén iráni támogatást élvező Hamásszal szemben sem tudott az előzetes várokozásoknak megfelelően fellépni. Irán így hátradőlhet.

Tálas szerint marad tehát a harmadik megoldás, a gazdasági szankciók bevezetése, amire vétó vár a BT-ben, mert Kína folyamatos felvevőpiacot jelent az iráni olajnak, amit akár a világpiaci ár alatt is hajlandó számára értékesíteni, Oroszország pedig technológiai szállítóként érdekelt az olajkitermelésben, tízmilliárd dollár értékben épít atomreaktort teheráni megrendelésre. Ezzel szemben hosszú távon a szankciók hatásosak is lehetnek, mégis a legnagyobb valószínűsége a jelképes megszorításoknak van, például az urándúsításban résztvevő iráni tisztviselők utazásának korlátozása, melynek a gyakorlatban semmiféle hatása sincsen.


Az iráni Szakértők Tanácsa ülésezik

Washington jelezte, hogy ha a BT-ben nem sikerül keresztülvinni a szankciókat, úgy akár az ENSZ nélkül, megbízható szövetségesekkel összefogva is kész megtorló lépéseket foganatosítani Iránnal szemben. A német és a brit diplomácia ennél mérsékeltebb álláspontot képvisel, már szerdán bejelentették, hogy szerintük a tárgyalásos út vezethet a válság rendezéséhez. Erre lehetőséget biztosít számukra a libanoni konfliktust lezáró ENSZ-határozat, melynek értelmében 15 ezer fős nemzetközi békefenntartó csapatokat (UNIFIL) küldenek az eddig Hezbollah felügyelet alatt álló Dél-Libanonba.

Amerikai javaslat az Irán elleni légi csapásra

Egyebek között B-2-es lopakodó bombázókkal, manőverező robotrepülőgépekkel, valamint vadászgépekkel kell megelőző csapást mérni Iránra, állt elő az amerikai légierő egy nyugalmazott tábornoka konkrét javaslataival a The Washington Times című konzervatív lap csütörtöki számában. Thomas McInerney altábornagy az egyik legismertebb személy, aki amerikai légi csapásokat szorgalmaz Irán ellen.

Megítélése szerint a támadást egy gyors, egy-kétnapos bombázássorozattal kellene kezdeni, amely megsemmisítené az iráni légvédelmet, a fontos katonai létesítményeket, továbbá negyven nukleáris célpontot. Utóbbiak között található egy orosz építésű reaktor és egy urándúsító üzem.

A tábornok magából kikelve bírálta azt a következtetést, hogy mivel a Pentagon friss értesülése szerint Irán még legalább öt-nyolc évre van az atombomba megalkotásától, a Bush-kormányt nem sürgeti az idő a megelőző csapás ügyében. McInerney szerint az ilyen közlések miatt a katonai tervezés túlságosan ráérős lehet. Az egykori vadászpilóta bírálta a Bush-kormányt, amiért a külügyminisztérium tárgyalásos rendezés útját járja, szerinte világos elképzelések nélkül. (MTI)

Európa megjelenik a Közel-Keleten

A nagy kérdés ezzel kapcsolatban, hogy Irán hogyan értékeli majd az elsősorban európai országok által delegált csapatok telepítését a Közel-Keletre, hiszen a második világháború óta nem állomásozott a térségben ekkora európai haderő – aminek persze az Egyesült Államok sem feltétlenül örül. Ha a csapatokat delegáló európai nagyhatalmak mereven elutasítják a nukleáris ambíciókat, a változás nem hoz előrelépést, azonban ha puhább álláspontot képviselnek az Egyesült Államoknál, elképzelhető, hogy továbbtárgyalnak Iránnal.

Az urándúsítás mögött is leginkább ez a vízió tükröződik. Ha a térségben meghatározó haderővel jelenlévő Egyesült Államok „tudomást venne” Iránról, közvetlen tárgyalásokat kezdenének egymással, és nem rögtön azzal kezdenék, hogy Irán állítsa le az amúgy is nehezen bizonyítható urándúsítást. Egyébként Mohamed Katami volt iráni elnök néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy Irán készen áll a nagyhatalmakkal tárgyalni nukleáris tevékenységéről, ami szintén közeledést jelezhet a két ország között. Tálas szerint nyilvánvaló, hogyha üzengetés helyett közvetlen tárgyalások kezdődnének, Irán gesztust gyakorolna, nem mellesleg az Egyesült Államok korlátozásai is csak akkor hatásosak, ha élő kapcsolat van köztük.


Mohamed el-Baradei, az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének vezetője

A BT két hét múlva folytatja

A NAÜ jelentésének vizsgálata után várhatóan szeptember közepén a BT-tagok újra összeülnek, hogy megvitassák az Irán ellen tervezett szankciók kérdéseit, amelyekről hivatalos álláspont egyelőre nem került nyilvánosságra. Amerikai és európai tisztviselők azonban valószínűsítik, hogy csekély mértékű büntetésekkel kezdenének szankcionálni, például iráni vezetők utazásainak korlátozásával vagy a globális pénzügyi piacokról való kizárással, amivel megpróbálják maguk mellé állítani Kínát és Oroszországot, írja a New York Times.