Beiktatták az iraki kormányt
További Külföld cikkek
- Az USA bizonyítékot talált, hogy Kína megpróbál beavatkozni az amerikai választásokba
- III. Károly király rákdiagnózisát követően jövő héten visszatér közfeladataihoz
- Terítette a lapokat a Pentagon: ezekkel a fegyverekkel kell felvennie a harcot az oroszoknak
- Miért állnak az arab országok Izrael mellett a gázai háborúban?
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
Núri al-Máliki a parlament ülésének kezdetén elmondta, hogy az új kormány 37 tagú, de három minisztérium, a legvitatottabb belügyi és a védelmi, valamint a nemzetbiztonsági tárca élére a főbb politikai erők megállapodásának híján nem sikerült kiválasztani a minden szempontból megfelelő jelöltet.
A következő napokban, a végleges döntés meghozataláig, a belügyminiszteri posztot ideiglenesen Máliki, a védelmit Szalám Zikam Ali az-Zubaje miniszterelnök-helyettes (szunnita), a nemzetbiztonságit pedig a másik miniszterelnök-helyettes, Barham Száleh (kurd) tölti be.
A főbb tárcák közül a külügyminiszteri tisztséget megőrizte a világszerte egyre nagyobb elismertségnek örvendő Hosjar Zebari. Az 53 éves, Nagy-Britanniában szociológus diplomát szerzett kurd politikus már 2003 óta irányítja az iraki diplomáciát.
A pénzügyminisztérium élére a síita Baján Báker Szulág került, ő a legnagyobb síita politikai tömörülés, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsának (SCIRI) tagja, idén belügyminiszterként az a vád érte, hogy köze van a szunnita muzulmánokra vadászó síita "halálbrigádokhoz".
A stratégiai fontosságú olajipari miniszter posztját kapta az elkötelezett síita Husszein as-Sarisztáni, bár az atomfizikus Sarisztáni olajipari szakértelmét az iparág képviselői kétségbe vonják.
A kormány beiktatása után Máliki immár miniszterelnökként felolvasta a kormány programját. Beszéde közben a legnagyobb szunnita koalíciónak, az Egyetértés Frontjának több képviselője felállt és elhagyta az üléstermet tiltakozásul az ellen, hogy a kormány nem teljes létszámú. A fronton belüli ellentéteket azonban jól tükrözi, hogy a szunnita vezetők helyükön maradtak.
A Máliki vezette nemzeti egységkormány a decemberi parlamenti választáson többséget szerző síiták, valamint a kisebbségben lévő szunniták és kurdok széles koalíciója, amely egyértelmű többséggel rendelkezik a 275 tagú Nemzeti Gyűlésben. Az Egyesült Államok reményei szerint az új kormány képes lesz megfékezni az erőszakot és megteremteni a politikai stabilitást, ami után megkezdődhet a külföldi csapatok kivonása Irakból.
Az iraki kormányprogram
A Núri
al-Máliki iraki miniszterelnök kormányprogramjában megfogalmazott
főbb célkitűzések:
- Nemzeti párbeszéd folytatása, és minél több réteg bevonása
a politikába;
- Elutasítani az erőszakos, fasiszta, szektás programokat,
leleplezni a terrorizmust, s a törvényekkel megteremteni az emberi
jogok tiszteletének légkörét;
- Együttműködni a koalíciós erőkkel az ország szuverenitásának
védelmében, felgyorsítani a biztonsági feladatok átadását az iraki
katonai és rendőri erőknek;
- Erősíteni az állami intézményrendszert és a törvények uralmát;
- Elutasítani az autokratikus, diktatórikus, szektás és
rasszista eszméket minden formában, s ezt érvényre juttatni a
kormány politikájában és gyakorlatában;
- Olyan társadalmat építeni, amely tiszteletben tartja a nők
jogait;
- Fenntartani a kegyhelyeket, biztosítani védelmüket és a
zarándokok biztonságát;
- Támogatni az egyetemeket, elismerve függetlenségüket,
felülvizsgálni a tankönyveket minden szinten, és kiirtani belőlük a
fasiszta és szektás eszméket;
- Biztosítani a sajtó függetlenségét, megakadályozni a kormány
beavatkozását;
- Rendezni az olaj- és gázipar helyzetét oly módon, hogy a
leendő föderális egységek jogait törvény biztosítsa;
- Ösztönözni a beruházásokat, vonzóvá téve a bel- és külföldi
befektetők számára a részvételt az ország újjáépítésében;
- Rendezni a központi kormány és a (kurd) autonóm kormány
viszonyát, távlatilag szabad választások útján egyesíteni a kettőt;
- Jó kapcsolatokat építeni ki a szomszédos államokkal a
belügyekbe való be nem avatkozás alapján;
- Népszavazást szervezni arról, hogy Kirkuk a kurd régióhoz
tartozzék-e;
- Átfogó tervet készíteni Irak biztonsági helyzetének
megoldására;
- Törvényeket hozni a milíciák feloszlatásáról és a föderális
erőkbe integrálásáról;
- Fejleszteni az oktatási és kutatási intézményeket, amelyek
segítik az új Irak felépítését.