Európa nem vágyik Dél-Libanonba

Az egy hete életbe lépett tűzszünet a Hezbollah és Izrael között egyre törékenyebbnek tűnik, az európai országok egyelőre nem jelezték csatlakozási szándékukat a nemzetközi békefenntartó erőkhöz, amelyek Dél-Libanon területén hivatottak a fegyvernyugvást felügyelni. Az izraeli hadsereg viszont addig nem tudja kivonni összes katonáját Libanonból, míg az ENSZ csapatai meg nem érkeznek.

Olaszország felajánlotta, hogy csapatai vezessék az ENSZ békefenntartóinak nemzetközi alakulatát Dél-Libanonban, azonban ha az izraeliek „nem hagynak fel a lövöldözéssel”, ezt nem fogják tudni teljesíteni, jelentette be Massimo D'Alema olasz külügyminiszter kedden a La Republica című olasz lap szerint.

Hétvégéig kiderül

„Azt várjuk el Izraeltől, hogy tegyenek újabb erőfeszítéseket, és tényleg tartsák be a tűzszünetet” – mondta a külügyminiszter. „Jogos az elvárásuk, hogy a Hezbollah tegye le a fegyvert, ugyanakkor nem tudunk csapatokat küldeni Libanonba, ha az izraeli hadsereg nem hagy fel a lövöldözéssel” – tette hozzá. Olaszország felkészült arra, hogy 2000, esetleg 3000 katonát küldjön a térségbe, amiről Romano Prodi, Olaszország miniszterelnöke hétfőn tájékoztatta Kofi Annant, az ENSZ főtitkárát, aki várhatóan a hét végéig dönt arról, melyik ország vezesse a békefenntartókat.

D'Alema elmondta azt is, hogy Spanyolország, Belgium és Hollandia szintén küldenének katonákat, a nemzetközi csapatok együttműködnének a libanoni hadsereggel, hogy megakadályozzák a harcok kiújulását Izrael és a szélsőséges Hezbollah között, írja a Reuters. A mindössze 200 fősre tervezett francia csapattal kapcsolatban a külügyminiszter kijelentette, még megváltoztathatják álláspontjukat. „Úgy vélem, végül a franciák is a sokkal erősebb jelenlét mellett döntenek majd” – fogalmazott.

Libanon a franciákat várja

Közben Libanon tájékoztatási minisztere Franciaország jelentősebb részvételére szólított fel, az ENSZ BT 1701-es határozata értelmében ugyanis a békefenntartók létszáma 15 ezer főig bővíthető. „Először is azt szeretnénk, ha a franciákat nagyobb mértékben vonnák be” – mondta Marvan Hamade. Jelenleg Franciaország vezeti a 2000 fős UNIFIL csapatot, most azonban az ENSZ csalódottságát váltották ki, mikor bejelentették, hogy 200 katonával képviseltetnék magukat a nemzetközi erőkben.

Az ENSZ vezetői hétfőn arra figyelmeztettek, hogy a nemzetközi erők Dél-Libanonba vezénylésének terve zátonyra futhat, ennek megakadályozására az európai országoknak azonnal be kéne jelenteniük részvételi szándékukat, és a térségbe küldendő katonáik számát. Az AP szerint Európa azért hezitál, mert egyelőre nem világos, feladatuk lesz-e a Hezbollah fegyvereseinek leszerelése is.

Indonézia, Malajzia és Banglades szintén felajánlotta, hogy harcoló egységeket küld, közreműködésüket azonban Izrael elutasította, mert a három muzulmán ország nem ismeri el a zsidó állam létét. George Bush amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok bár csapatokat nem küld, de logisztikai és titkosszolgálati támogatást mindenképp ad a nemzetközi csapatoknak.

Forrong az izraeli közvélemény

A 34 napig tartó háború lezárása óta az izraeli közvélemény felháborodása folyamatosan növekszik, a kormányt és a hadsereget éles kritikák érik a konfliktus kezelésével kapcsolatban. Hétfőn több száz tartalékos aláírásával petíciót nyújtottak át Ehud Olmert izraeli miniszterelnöknek, hogy az ügyben indítson hivatalos vizsgálatot, többen Olmert hivatala elé vonultak, és lemondását követelték.

Az Olmert vezette koalíciós kormányt egyelőre nem fenyegeti az összeomlás, lemondásukról kizárólag a kneszet dönthet, bár adott esetben független vizsgálóbizottság is felszólíthatja lemondásra a kormány és a hadsereg tisztviselőit. „Szerintem Olmert szabad utat enged az emberek dühének, aztán minden megy tovább a maga útján” – véli Gadi Wolfsfeld, a Jeruzsálemi Héber Egyetem politológus professzora. A koalíciós pártok közül egyiknek sem érdeke az új választások kiírása, és a miniszterelnök saját pártjában, a Kadimában sincs megfelelő ember Olmert helyére.

A két izraeli katona elrablása után kitört konfliktusban az izraeli közvélemény támogatta a kormányt, azonban az egyre több áldozat és a háború elhúzódása láttán a támogatás egyre kisebb lett. A kritikusok szerint Izrael politikai és katonai vezetői határozatlanok voltak, megalapozatlan célokat tűztek ki, és beérték egy olyan fegyverszünettel, melyek feltételei nem megfelelőek. A legélesebb kritika a hadsereg tartalékosaitól érkezett, akik helytelen utasításokról, valamint felszerelés, élelem és víz hiányáról panaszkodtak.

Ehud Olmert hétfőn bejelentette, hogy készen áll a vizsgálatra, ezzel kapcsolatban azonban további részleteket nem közölt. A védelmi minisztérium már elrendelt egy vizsgálatot, melyet leszerelt tábornokok végeznének, az ötletet azonban a közvélemény mindössze gúnnyal illette.

Irán bármikor támadhat

A miniszterelnök hétfőn elmondta azt is, hogy a kabinet több tagjának véleménye ellenére nem ül tárgyalóasztalhoz Szíriával, a két ország közti béke csak akkor kerülhet szóba, ha Szíria befejezi a milicisták támogatását. Az Egyesült Államok három legfőbb szövetségese a Közel-Keleten, Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia szintén támogatnák Szíria és Izrael közeledését, nehogy Irán tovább erősödjön a baráti Szíriával együtt.

Az izraeli kormány egyik minisztere, Rafi Eitan ennél is tovább ment, kijelentette, hogy Izraelnek fel készülnie egy Iránból indított rakétatámadásra. „Irán teljesen világosan megmondta, ha támadás éri, az egyes számú célpontja Izrael lesz” – nyilatkozta kedden az Izrael Rádiónak. A volt kémfőnök elmondta, hogy Irán technikailag képes rakétákat kilőni Izraelre, ezért az egész országot fel kell készíteni a támadásra, írja a Reuters. Fegyverszakértők szerint az Irán birtokában lévő Sahab-3 rakéta gond nélkül el tudja érni Izrael területét.