Erőszakba torkollhat Karadzsics híveinek esti tüntetése
Rengeteg rohamrendőrt küldtek a belgrádi utcákra, hogy biztosítsák az esti, Radovan Karadzsics mellett demonstrációkat. A rendőrség ugyanis attól tart, hogy rendezvény erőszakba torkollhat.
A szervezők azt ígérik, békés tüntetés lesz, továbbá hogy minden újságíró mellé két testőrt biztosítanak. A boszniai szerb volt elnököt a múlt heti letartóztatása óta minden nap vannak kisebb tüntetések a szerb fővárosban. A kedd estire azonban buszon szállítják a Karadzsics-szimpatizánsokat egész Szerbiából és Bosznia-Hercegovina szerbek lakta területeiről.
Radikálisok és szélsőjobboldali nacionalisták, akik gyűlést szerveznek kedd estére Karadzsicsot hősnek tekintik, habár a nemzetközi törvényszék népirtással, emberiség elleni bűntettel vádolja. Ezeket a bűnöket 1992 és 95 között követte el Karadzsics, miután Bosznia-Hercegovina elszakadt Jugoszláviától.
A fellebbezés az utolsó jogi akadály, ami megvédheti Karadzsicsot a kiadatástól. Ha nem érkezik meg, akkor a döntés a továbbiakban a szerb kormány kezébe kerül, ők döntik el, mikor utazik Hágába Karadzsics. Szvetozar Vujacsics, a volt boszniai szerb elnök ügyvédje azt mondta vasárnap egy szerb nacionalista összejövetelen, hogy a kiadatás elkerülhetetlen. „Az én egyetlen célom, és Radovan Karadzsicsé is, hogy ez ne történjen meg, de félünk, hogy mégis megtörténik, és ezen sajnos nem tudunk változtatni.”
Elemzők szerint a nacionalistákkal szimpatizáló pártok vesztettek népszerűségükből. Stevan Niksics, a CNN-nek nyilatkozó szerb újságíró azt mondta, „a szélsőjobboldali nacionalisták sikertelenek, mióta esélytelenek, elvesztették a politikai jövőjükbe vetett hitet. Marginalizálódtak.”
Az Európai Unió tagállamainak nagykövetei kedden Brüsszelben tanácskoznak Szerbia európai ambícióiról. Szerbia Európa-párti vezetése abban bízik, a háborús bűnös kiadása javíthatja a szerb csatlakozás ügyét. Néhány tagállamnak azonban aggályai vannak. Hollandiának az ellen van kifogása, hogy Szerbia nem törődik a balkáni háború örökségével. Elsőként az EU-val folytatott kereskedelem növelését tűzte ki célul a balkáni ország, később meg szeretné vitatni, milyen reformfolyamatok szükségesek a gazdáság és a politika terén, hogy csatlakozhasson a „klubhoz”.