Vilma
-8 °C
3 °C

Amerika felkészült az ökoterrorizmusra

2003.03.07. 08:03
Az amerikai védelmi minisztérium tervet dolgozott ki az iraki kőolajkutak eloltására, ha Szaddám Huszein iraki elnök az 1991-es öbölháborúban követett taktikát megismételve felgyújtaná őket. Akkor a Kuvaitból visszavonuló iraki hadsereg több mint 700 kőolajkutat gyújtott fel, és 5 millió hordó kőolajat engedett a Perzsa-öböl vizébe.
A Pentagon csütörtöki közleménye szerint Szaddám Huszein a kutak felgyújtására készül, és 24 vagon pentolit típusú robbanóanyagot szerzett be. A közlemény szerint a védelmi minisztérium mindenekelőtt arra törekszik, hogy megakadályozza a kőolajmezők elpusztítását, ott pedig, ahol ez nem sikerül, a lehető leggyorsabban korlátozza a károkat. Az égő kőolajkutak gyors eloltására tervet dolgozott ki a Kellog Brown és Rooth texasi cég.

Ökoterrorizmus

Az 1991. évi öbölháborúban a Kuvaitból visszavonuló iraki hadsereg több mint 700 kőolajkutat gyújtott fel, és 5 millió hordó kőolajat engedett a Perzsa-öböl vizébe. A tüzek súlyos környezeti károkat okoztak. Az iraki "ökoterrorizmus" számos tengervíz-sótalanító üzemet is megrongált.

A kőolajmezők lerombolása a Pentagon becslése szerint évente 20-30 milliárd dollár jövedelemtől fosztaná meg az iraki népet, az infrastruktúra helyreállítása 30-40 milliárd dollárba kerülne. Szaddám Huszein a minap a CBS televíziónak adott interjújának azt mondta, hogy nem fogják felgyújtani a kőolajkutakat amerikai invázió esetén.

Álruhás iraki katonák?

Az iraki vezető az amerikai és a brit katonák egyenruhájával teljesen megegyező uniformisok beszerzését rendelte el. A hírt Jim Wilkinson a Perzsa-öbölbeli és a közép-keleti amerikai erők parancsnokságának stratégiai kommunikációs igazgatója közölte a floridai Tampában. Értesüléseik szerint az úgynevezett Fedajin Szaddám egységek tagjai ezekben az egyenruhákban atrocitásokat fognak elkövetni az iraki nép ellen, és a rémtetteket az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nyakába varrják majd.

Privatizálnák az iraki olajipari cégeket

Amerikai elemzők szerint az esetleges háború utáni újjáépítésre Iraknak nem lesz pénze, amerikai segélyekre lesz szükség. Ezen csak az iraki energiaipar gyors privatizálása enyhíthet. Az amerikai kormányzat arra számít, hogy az iraki olajexport fedezni fogja az újjáépítés költségeit. Ez azonban nem valószínű. Tizenkét évi gazdasági embargó és az esetleges háborús pusztítás után a helyreállítás legalább 25 milliárd dollárba kerül évente, tíz éven keresztül.

Ám a háború utáni első egy-két évben Irak olajbevétele aligha lesz nagyobb évi 14-16 milliárd dollárnál, mert termelő-berendezései elavultak, és a háború után az olaj ára erősen csökkenni fog - idézte egy washingtoni tanácsadó intézet, a The Petroleum Finance Company szakértőjét, Raadf Alkadirit pénteken a Dow Jones hírügynökség. Az amerikai külügyi kutatóintézet (CFR) energiaügyi szakérője, Philip Verleger úgy vélte, hogy az amerikai adófizetőknek "többszáz milliárd dolláros számlát" kell majd állniuk az iraki újjáépítés közben